Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

ADATTÁR - Mithay Sándor — Bottyán Árpád: Első koroncói ásatás Bábotán

£l&& korán eái ásatás a (Báhútíui (1939). A Győrtől néhány kilométerre elterülő Koroncó nevezetes hely a régészeti irodalomban. Határából sok érdekes és fontos lelet került már elő. Ebenhöch is igen tekintélyes anyagot gyűjtött össze. Legfontosabb lelőhelye a falutól északra elterülő Bábota-nevü domb. Koroncó leletei szempontjából ez a leghíresebb és leggazdagabb lelőhelye. A domb átlag 4—5 méter magas. Nagy kiterjedésű a Kis-Alföld futóhomokos területén. Legalább 20—25 holdnyi a területe. Egész felületén északnyugat-délkeleti irányban húzódó homokbarázdákat látunk. Ilyen irányú homoksávok általában jellemzők az egész Kis-Alföld területére. Legmagasabb pontja (a kataszteri térképen 391. szám) a Marcal felé eső oldalon van. Itt valósággal külön domb látható; talán tumulus lehetne. A Bábota innen keletre enyhén lejt és beleveszik a környező földekbe. Északra és nyugatra ellenben meredeken törik meg a Marcal árterére. A dombra legmagasabb vízálláskor sem tud a víz feljutni. Ez mindenesetre fontos adat a település szempontjából. Az ásatás a domb négy különböző pontján történt (1. ábra.). Természetesen ez volt e helyen az első rendszeres kutatás és így csakis próbaásatásról lehetett szó. Maga az ásatás 1939 okt. — -ig tartott. Anyagilag Győr városa támogatta a fontos lelőhely gondos régészeti feltárását. Az ásatást a Nemzeti Múzeum megbízásából Gallus Sándor dr múzeumőr vezette, míg a cikk írói, segédkeztek a munkánál.