Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

ADATTÁR - Mithay Sándor — Bottyán Árpád: Első koroncói ásatás Bábotán

Az első hely, amelyen a kutatást elkezdtük, a domb északkeleti részén volt. Itt a szőlő mellett végeztük az ásatást (Lásd 1. ábra A.). A következő hely, amelynek tárgyalása is itt történik, a „B" jelzésű terület. E két helyen őskori kultúrréteg került elő, sok törmelékkel és kevés fontos lelettel. Lakógödrök, esetleg ház nyomai nem észlelhetők. Szórványosan egy-két cölöplyuk (lásd 2. ábra D-E, F.)*) és árkolás nyomait (2. ábrán) is megtaláltuk. Az őskori település helyenkint urnasírokat rombolt szét. Rétegződés nem volt megállapítható. A kultúrréteg átlag 50 cm. mélyen volt a felszín alatt. Egyes helyeken a kultúrréteget takaró humusz fölé a szél vastag homokréteget hordott, ezért egyes leletek felszíntől mért mélysége eléri a 160 cm. mélységet. Bár ezek szintje azonos a kultúrréteg szintjével. Szórványos leletek után ítélve a lakóréteg lausitzi cserepei miatt a bronzkor végére tehető (Hallstatt A—B, Aberg kronológiája alapján). A leletek közül legfontosabbak az urnasírok. Két területen összesen öt urnasír került elő. Ezek a bronzkor II. periódusától a korszak végéig tartanak. 1. sír. 50 cm. mélyen. Kis halomba elhelyezett égetett csontok (2. ábra 1.) (1/1939. 2. ábra. 3. ábra 1.). E mellett nem találtunk (l. ábrán A terület.) (l. ábrán B terület.) semmiféle mellékletet. 2. sír. 25 cm. mélyen (2. ábra 2.). Kis edényke, benne égetett csontok. Az edény a bronzkor II. periódusából való (1/1939. 2.). 3. sír. 75 cm. mélyen (2. ábra 3—7.). Hamvasztásos sír. Égetett csontok a következő mellékletekkel: egy bögre alsó része. Nyaka régen letörhetett, tálnak használták, míg egyharmada a munkások kezén tört el és elveszett (1/1939. 3.); kis bögre, füle hiányzik (1/1939. 4.); lausitzi típusú brozntű felhajlított véggel, lazán volt a földben az edény mellett (1/1939. 5.); összehajlított bronzkarperec (1/19379. 6.); vékony bronzhuzalból készült spirális gyűrű (1/1939. 7.). Az edények, azaz a mellékletek alatt a földben szabadon feküdtek az elégett csontok. Ezek között volt a gyűrű. *) Az egyes leletek pontos helyének a számozásánál ugyanazokat ;i számokat használtuk, mint naplózásuknál. Azokon a helyeken pedig, ahol nem kerültek elő leletek, de az illető hely megjelölése fontos, ott az abc nagy betűit alkalmaztuk.