Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt I.
kiküldi a bizottságot azzal, hogy az időközben elhalt Chernelt Mórocz Farkas váltja fel. 11 ) A bizottság határozatot is hozott, melyben kimondotta, hogy azok az ezredhez tartozok, kik Győrött laknak, a püspöknek és káptalannak mint földesúrnak alá vannak vetve. Ezt a király úgy módosította, hogy az ezredhez tartozók (jobbadán németek) számszerint 24-nél többen nem lehetnek. Ezek személyükre nézve a főkapitánynak, házaikat tekintve a földesuraknak tartoznak engedelmeskedni. Örökség tekintetében a földesurak alatt állnak. A mindkét nemzethez (magyar, német) tartozó katonák ingó javaikra nézve a hadbíróknak, házaikat tekintve a földesuraknak bíráskodása alatt állnak. 12 ) Az 1638. évi 20. cikkely fenntartja az előbbi rendelkezéseket sőt azt is kimondja, hogy a pallosjog a polgárokra nézve Győrött bírájuknál, a nemesekre pedig Győrvármegye fő-, illetve alispánjánál maradjon. A vita megint kiújult, ezért az 1647. 45 t. c. újabb bizottságot küld ki, melybe az országgyűlés a maga részéről Kisely Benedek vál. váradi püspököt, Nádasdy Ferenc grófot, Rohonczy István zalavári apátot, Folnay Ferenc vasvári prépostot, Darás István személynöki ítélőmestert, továbbá Majtényi Mihályt és Botka Ferencet küldötte ki. A bizottság 1649-ben még nem végezte el munkáját, mert az 1649. 37. t. c. újból elhatározza a bizottság kiegészítését és a munka folytatását. Tíz év múlva a német katonák zsarolásai ellen szólalnak fel a Karok és a Rendek. Az 1659. 23. t. c. el is rendeli, hogy a győri őrmesternek és a német katonáknak az abdai hídon a nemességtől és a jobbágyoktól beszedni szokott fizetségeket és az utazók áruinak lefoglalását szüntessék meg. Ugyancsak megtiltják a győri és komáromi várkatonáknak a nemesek birtokain való legeltetést és a német tisztek visszaéléseit. 13 ) A bizottság munkája is szóba kerül ezen az országgyűlésen. Ismét kiegészítik. Az 1659. 79. t. c. elrendeli az eljárás befejezését. A katonaság azonban nem hagyja abba a zaklatást. A következő években a pallosjog gyakorlását akadályozzák meg, amiért is az 1662. 30. t. c. elrendeli, hogy a kapitányok a vármegyét, várost és más jogosultakat a hatóságuknak alávetett személyekre nézve, ne akadályozzák. Mégegyszer előfordul 1743 előtt Győr az országgyűlésen. 1729-ben a karok és rendek kérésére megtiltja a király, hogy a győri és komáromi várparancsnokok által eddig szedett ú. n. „regale" nevű sarcot töröljék el. 14 ) Az elmondottak bizonyítékai annak, hogy már a XVI. században a tényleges hatalom Győrött a földesúrról a várparancs") 1622. évi L. t. c. 12 ) 1625. XVIII. t. c. ») 1659. 24. t. c. ") 1729 : 3. t. c.
