Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt I.
rászat alkalmával lovaikkal nagy kárt okoznk a polgárok szöllőjében; 13. a város környékén rablók garázdálkodnak, még a közeli szöllőkbe sem biztos az út, a katonaság ezeknek megfékezésére semmit sem tesz; 14. a várost majd a török pusztítja, majd a pápai kapitány perzseli fel: tartassa meg ő felsége az urakkal is a törvényt, hogy a város szabadságát figyelembe vegyék; 15. az idegen kereskedőktől törvénytelenül vámot szednek a kapitányok, azért a kereskedők a polgárság nagy kárára elkerülik a várost; 16. Ebersdorfi Reinprecht főkapitány nem szolgáltat igazságot a polgároknak. Parancsolja meg neki ő felsége, hogy tegyen igazságot, ha a földesúron és a polgárságon sérelem esik. 5 ) Végre Miksa megunta a sok panaszt, azért 1555-ben Pallavicini Sforzia főkapitánynak megparancsolja, hogy kapitányai, katonái ne zsarolják a győrieket. 6 ) Máskor az a panasz merül fel, hogy a gyilkosok és más gonosztevők igen sokan a véghelyeken, így Győrben szoktak megvonulni s itt büntetlenül tartózkodnak. A karok és rendek ezért kérik a királyt, parancsolja meg a kapitánynak, hogy azokat elfogják és megbüntessék. 7 ) Majd elhatározza az országgyűlés, hogy a bűnösöktől lefoglalt pénzből és tárgyakból ezután se a kapitányok, se más kilencedet, vagy tizedet ne szedjen, amiként eddig Győrben és más helyeken is történt. 8 ) Az 1599. évi országgyűlés felpanaszolja, hogy az idegenek ellen és a mostani győri parancsnok gróf Hardek Ferdinánd ellen is különböző éktelen panaszok vannak. Amelyeket a király méltóztassék meghallgatni és megfelelő eszközöket alkalmazni. 9 ) Az 1618. évi országgyűlés előtt a püspök és a káptalan felpanaszolják, hogy a kapitányok és katonai tisztviselők a maguk joghatóságát a polgárokra és a püspök és káptalan alattvalóira is kiterjesztik; a káptalani mészárosok megrövidítésére másoknak mészárszékeket engednek, az italmérést évenkint félévre szorítják, némely mesterembereknek a királyi diplomákkal megerősített szabályaikat számba se veszik. A polgárok mentességére tekintettel nincsenek. Ezért az országgyűlés Telegdy János váradi püspökből, Eszterházy Miklósból, Pakay Benedek személynökből, nemkülönben a mosoni és pozsonyi alispánokból, végül Chernyel Istvánból és Marczaltövi Miklósból álló bizottságot küldött ki a panaszok megvizsgálására. 10 ) A bajok ekkor sem szűntek meg, ezért az 1622. évi országgyűlés újra 6 ) Győri kápt. m. ltár 14 Téka 2392. sz. •) Győri kápt. ltár II. Cth. 50. S2. k. fasc 499. 1. Bedy Vince nagyprépost kézirata a kápt. könyvtárban. II. rész Győr-vár és Győrváros története stb. 7 ) 1563. évi XLI. t. c. 8 ) 1588. évi XVII. t. c. •) XIX. t. c. — Igaz, hogy ekkor már nem Hardek volt a várparancsnok. 10 ) 1618. XXVI. t. c.
