Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt I.
A 12 év leteltével tartozik a káptalan a felépített házban megfelelő helyiségeket polgári tanácskozóhelyül városház számára és egy pincehelyiséget a város borainak kimérésére a polgároknak átadni. A ház többi része a káptalan birtokába és tulajdonába száll vissza, kivéve, ha a polgárok és a bíró bérbe veszik. 3 ) 1570 április 5-én újabb szerződést köt a város és a káptalan. Ekkor már áll a városháza, amelynek építését Szabó György székesfehérvári polgár végezte. A város nem tudott neki fizetni, ezért megkapta a városház kőfallal elkerített hátsó részét. (Ezt a részt a város 1753-ban a Kettner árváktól vette meg és 1769—72-ben a régi városházhoz visszacsatolta.) Az említett újabb szerződés arról szól, hogy azt a bizonyos kőházat (a városházat) a város csere úton megvette a káptalantól, akinek azt a házat adta, melyből a káptalan iskolát csinált, (ex qua nos scolam facimus) így jutott Győr város városházához. A XVI. SZÁZADBAN igen sok a panasz a győri várkapitányok ellen. Országgyűléseink ismételten foglalkoznak ezekkel a panaszokkal s elhatározzák, hogy a magyarokat Győrött is meg kell szabadságukban tartani. 4 ) 1550 után a várőrség ellen is egyik panasz a másikat éri. A káptalan mint földesúr 16 pontban terjesztette a király elé panaszát: 1. a Szentmárton felé vivő városi hídon, melyet a győriek építettek és tartanak fenn, a profosz, vagyis a német katonai bíró vámot szed a győriektől. Valóságosan beteljesedett rajtunk — mondják — Jeremiás siralma: vizünket és fánkat pénzen vesszük meg; 2. a város által kimért bor után — a város kiváltsága ellenére — a profosz adót szed; 3. a városi réteket a katonák kaszálják le, pedig ennek jövedelméből szokták a királyi adót is, a földesúri cenzust is a jobbágyok megfizetni; 4. ha a városi fuvarozók idegenből hozzák is takarmánynak való zabjukat, a katonaság elveszi tőlük; 5. a polgárokat kiűzik házaikból; 6. az abdai malmot lefoglalták, a polgárok gabonáját kiszórták belőle, a magukét vám fizetés nélkül őrlik meg; 7. a közelfekvő falukban lopnak, rabolnak a német katonák; 8. a várárkot győriekkel tisztogattatja a főkapitány, pedig Nádasdy e nagy munkát öt vármegye kötelességévé tette; 9. a káptalannak sem adja vissza a katonaság lefoglalt házait; 10. ingyenes fuvarozásra kényszerítik a polgárokat; 11. a profosz ítélkezik a polgárok felett is, rendes földesúri bíróság mellőzésével; 12. a katona urak vadászat, agaMária Terézia e két hónapi bormérés jövedelmét továbbra is fenntartja a kincstárnak. 1578-ban Rudolf királytól olyan kiváltság-levelet nyert a város, mely a szabad bormérési jogot a Városházánál biztosítja a polgároknak. Ez a szabadság üt először sebet a káptalani földesúr jogán, de hiába tiltakozik, a jogot elvenni nem tudja. 3 ) Győri káptalani ltár. Felvall. jkv. II. köt. 192. 1. 4 ) 1546. évi XV. t. c.
