Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt I.

katonai érdekek és a várvédelmi érdekek ebben a korban fon­tosabbak voltak az egyház érdekeinél. A várvédelemmel kapcsolatban a gyakran idegen katona­sággal együtt szivárognak be Győrbe a külföldi iparosok. Nem lehet azt mondani, hogy ebben az időben Győrt talán ezek a beszivárgó külföldiek elnémetesítik, vagy akár elolaszosítják. Annyi azonban kétségtelen, hogy a XVII. századtól kezdve a külföldiek mindjobban helyet kérnek a város politikai, kulturális és társadalmi életében és a tekintélyre vergődött külföldi szár­mazású polgárdinasztiák mindnagyobb súlyt képviselnek a káp­talani mezővárosban. E gyakran külföldi vezetésű polgárság érdekei a XVII. században már többször kerülnek összeütközésbe a káptalani földesúr jogaival s a jogok harcában az erőhatalmat képviselő katonai parancsnokok rendszerint a polgárok mellé állnak. így történt azután, hogy a vérszemet kapott polgárok mind több és több szabadságot akarnak maguknak kivívni és arra törekednek, hogy kivívják az egykor majdnem elnyert, de azóta egyre áhított szabadságot, az országrendiséget. Győr 1594-ben török kézre került s csak négy évi keserves hányattatás után foglalják vissza Pálffy huszárai a várost. Az ostromok alatt a városi levéltár irataiból por és hamu lesz. Az 1600 előtti időkből legértékesebb emlékeink tehát hiányoz­nak. Hogy mégis tudunk valamit Győr közigazgatásának XVI. századbeli életéről, azt a káptalani számadási könyveknek köszönhetjük, amelyekbe a földesúr a jó gazda gondosságával bevezette jobbágyainak életére, jogaira való tudnivalókat és e könyvek megőrizték számunkra a régi Győr életét. Innen tudjuk, hogy a XVI. század második felében jut a város megfelelő székházhoz. A város közönsége már 1552-ben felírt Ferdinánd kiárlyhoz, hogy a közügyek intézésére, a város szükségleteinek megfelelő különféle élelmiszerek tartására és esetleg darusítására — más városok módjára — ők is város­házát építettek maguknak; ezért kérik a király védelmét. Erre I. Ferdinánd utasítja Kynsperg Honor várkapitányt, hogy a polgárságot a városháznak ilyen célra való felhasználásában ne gátolja. 1 ) Azt is tudjuk, hogy 1562-ben a káptalan a város piacán levő romokban heverő kőházát Győr városa bíráinak, esküdteinek, polgárainak és egész közönségének 12 évre oda­adta, azzal a kikötéssel, hogy ezt felépítsék és jókarban tartsák. Ebben a házban árulhatta a város borát. 2 ) Czech János kéziratai az Akadémia kézirattárában. Oki. gyűjt. XVI. sz. v. ö. Villányi Szaniszló: Győr vár és város hely rajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. 28. 1. 2 ) Meg kell jegyezni, hogy Győrött a bormérési jog a káptalani földesúré volt s ezt a jogot a Széchenyi-téren az úgynevezett nagyház­ban már a XV. századtól kezdve gyakorolja. A káptalani jog gyakorlása később csak a két nyári hónapra, júliusra és augusztusra szorítkozott, az év többi részében a városé lett a korcsmáltatási jog. Később a két hónapi bormérést is a várőrség foglalta le s ez így maradt 1743-ig, amikor

Next

/
Thumbnails
Contents