Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
az is, hogy az ősi szokástól eltérve, nem a veszprémi püspököt, hanem őt nevezi ki kancellárjának. Bakócz Tamás kedvelte, a diplomáciai tárgyalásoknál az ő politikai irányához simuló főpapot és azért támogatta is előrehaladásában. Halála után Gosztonyi többé már nem tudja célkitűzéseit elérni. Hiába támogatja a király és királyné, nem nyeri el a primási széket és nem kapja meg a kancellári méltóságot. Csalódottan távozik az udvarból és a győrit, 1524 végén, Erdély püspöki székével cseréli fel. 15 ) Gosztonyi János a Mohács előtti magyar püspöki kar egyik legképzetebb tagja. A bécsi és az olasz egyetemeken tanult. Hatalmas tudást hozott magával, de nyugodni nem tudó szelleme a humanista műveltség minden ága iránt érdeklődött. Olvasta a klasszikus latin írókat és korának divatos humanistáit. Sallustius és Apuleius is megfordult kezében, s amikor Prágában járt Aeneas Sylvius Piccolomini História Boheniica-\át vitte magával, hogy a helyszínen olvasva tanulmányozza a csehek történetét. 16 ) Egyik kortársa, a Dózsa-lázadást eposzba foglaló Taurinus gyulafehérvári kanonok; az egyházi zene ismerőjének mondja, akit a humanizmus kedvelt tudománya a csillagászat, az asztrológia alapja is érdekelt. Ő mondja róla: sidera coeli novit ceu proprios ungues. 17 ) Már idős ember, amikor 1513 őszén Párizsba megy, hogy új ismeretek után vágyódó lelkét kielégítse. A nagyvagyonú püspök belekerül a francia reformációt megelőző teológiai vitákba, mecénása lesz több teológiai írónak. Amikor Bakócz Tamás keresztes hadjárata hazaszólítja, magával hozza Jodocus Clichtoveus, a híres francia humanista barátságát. Otthonába térve továbbra is kapcsolatban marad francia barátjával; leveleivel, kérdéseivel felkeresi. Kétségeivel hozzá fordul és tőle választ is kap. Jodocus Clichtoveus egyik válaszát ismerjük, érdekes képe ez Gosztonyi kora egész szellemi világát felölelő és az iránt érdeklődő lelkének. 18 ) Ez a mindenre kiterjedő figyelem jegyezteti fel vele egyik könyvébe, Apuleius Aranyszamarának 1510. évi velencei kiadásába, azt a kis bájoló verset, amellyel a ló tályogát gyógyították. A néprajzi szempontból is értékes nyelvemléket az ő kézírása őrizte meg. 19 ) — S végül mondjuk el Gosztonyiról a humanistáról azt 15 ) Sörös Pongrác: Adatok felsőszeiestei Gosztonyi János püspök életéhez. Religio 1909. — Decsényi Gyula: Gosztonyi János püspök származásához. Turul 1891. — Fógel József: II. Lajos udvartartása. (1516— 1526.) Bp. 1917. lfl ) Aeneas Sylvius: História Bohemica. Romae, 1475. A győri papnevelőintézet könyvtárában. 17 ) Engel Stephanus: Monumenta Ungarica. Viennae 1809. Stephani Taurini Olomucensis Stauromachia scripta Anno 1519. 126 I. ls ) Eckhardt Sándor: Magyar humanisták Párizsban. Minerva 1929. — Gábrieí Asztrik: Gosztonyi püspök és párizsi mestere. E. Ph. kl. 1936. J9 ) Mészöly Gedeon: A Szelestei-féle rovásírás 1516—1518-ból. Magyar Nyelv 1917. — Horváth Cyrill: Középkori magyar verseink. R. M. K. T. I. 2 Budapest, 1921. 204—205 11.
