Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
is, hogy mikor, mint főispán serege élén szemben állott Dózsa lázadóival, ágyúit kóccal töltette és azok füstjével riasztotta szét, a máshol keményen büntetett parasztokat. Gosztonyi Erdélybe távozása után ismét a királyi kancellária adott Győrnek püspököt: az ősi Rátold nemzetségből származó Paksi Balázs budai prépost, kancelláriai titkárt. 20 ) Amikor püspöki székét elfoglalja egyházmegyéjének nyugati felében a hit egységét már fenyegeti a reformáció. Sok gondot ad neki a soproni polgárok lelkének nyugtalansága, 21 ) de már az újjitassál nincs módja szembe szállani. II. Lajos király fegyverbe szólítja és ő is ott van királya oldalán a mohácsi csata síkon, ahonnan nem tért vissza: életét áldozta hazájáért. * Nyolc püspök szerepét világítottuk meg a humanizmus korabeli Győr életében. Csupor Demeter kivételével mindnyájan a királyi kancelláriából indultak el a siker útján, amely őket Győrbe, sőt innen tovább, magasabb csúcsok felé vezette. Mindannyian részesei voltak a humanizmus műveltségének. Legtöbbjük külföldi egyetemeket járt főpap volt. A királyi udvarral, az őket nevelő és a siker felé elindító kancelláriával kapcsolatukat a püspöki székben is megtartották. Mint kormányférfiak és diplomaták az ország dolgaiban fontos szerepet töltöttek be. A magyar humanizmus középpontjával a királyi udvarral való kapcsolatuk serkenti őket arra, hogy székvárosukban a humanizmus szellemében örökítsék meg emlékezetüket. Szerepük nem egyforma. A Zsigmond korában nevelődött Zólyomi Benedek, Salánki Ágoston és Csupor Demeter az alapvetés munkáját végzik el. A győri humanizmusnak az utódokra is kötelező hagyományát ők teremtik meg. A mecénás Nagylucsei Orbán az ő alapvetésüket tetőzi be, amikor a város felett uralkodó Székesegyház építésének befejezésével kialakítja Győr e kori városképet és a püspöki várkastélyban méltó otthont teremt a humanista püspököknek. Szatmári Ferenc és Gosztonyi János magatartása a humanizmussal szemben már nem ilyen külsőleges, ők már humanistának nevelkedtek, műveltségük izig-vérig az. Nekik már életformájuk, amely gondolatvilágukat és tetteiket is kormányozza. Az úttörők és a mecénás után ők a magyar udvari humanizmus egy-egy teljes értékű típusát képviselik. A humanista püspökök munkatársaikat elsősorban azokban a kanonokokban találták meg, akik külföldi egyetemekről hazatérve belekapcsolódtak a győri egyházmegye kormányzásának 20 ) Karácsonyi János: Békésvármegye története III. köt. Gyula, 1896. — Daróczy Zoltán: Ki volt a Paksy család őse. Turul 1911. 31 ) Bunyitay—Rapaics—Karácsonyi: Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. I. köt. 1520—1529. Budapest, 1902. — Dr. vitéz Házi Jenő: Sopron szab. kir. város története. I. rész. 7. köt. Sopj-on, 1929.
