Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában

Olaszországi egyetemeken, Ferrarában és Páduában tanul, s amikor hazatér, bátyja támogatása utat nyit számára a királyi kancelláriába. Már 1489-ben királyi titkár és az marad II. Ulászló trónra lépése után is. Bátyja hatalmas politikus egyénisége mel­lett ő nem kívánkozott a közélet forgatagába. Megmarad ud­vari embernek, aki a politikai életet kerüli. Franciául is beszél. Ezért II. Ulászló francia felesége, Anne der Foix királynő tol­mácsának választják, mikor az 1502-ben Magyarországra érke­zik. A királynő megkedvelte a művelt és költészetben, valamint a zenében is járatos főpapot, aki a királynő környezetében tar­tózkodott annak haláláig. Ekkor hazatér püspöki székhelyére. Az udvar mozgalmas élete után, Nagylucsei Orbán által terem­tett otthonában ismét egész lélekkel fordulhatott a szelídebb múzsák felé. Hiszen őt Bonfini és Ranzanus is a szónoki beszéd mesterének, a költészet és a zene kedvelőjének mondják. Sőt Ranzanus szerint: in componendis carminibus eius est elegáns ingenium. XA ) A győri püspökvár csendje befelé fordítja tekin­tetét. Talán megérezte a korai halált és az általa annyira tisz­telt védőszentje, Assisi Szent Ferenc példáján okulva készült arra. Mint bátyja, ő is temetkező helyről gondoskodik, amikor a Székesegyház mellé a Szent Ferenc kápolnát építteti és gaz­dag javadalommal gondoskodik annak jövendő sorsáról. A magyar humanizmus egyik legrokonszenvesebb egyéni­sége szelestei és kövesszarvi Gosztonyi János követi Szatmári Ferencet a győri püspöki trónon. 1502-ben tűnik szemünk elé, ekkor jár, mint kancellári alkalmazott Prágában. Ez év szep­temberében már mint tolmácsot Anne de Foix királynő kísére­tében látjuk a székesfehérvári koronázáson. A királynő Szat­mári Ferenccel együtt titkárának választja s ez elindítja őt a siker útján. Csakhamar az esztergomi káptalan tagja, majd bu­dai prépost. Úrnője halála után ismét a kancellária szolgálatába lép. Az itt szerzett érdemei jutalma a váci püspökség és a királyi alkancellár méltósága. Végre 1510 elején Győr püspöki székébe emelkedik. Tizenöt éven át irányítja a győri egyházmegyét, amelyet az ország ügyeiben való fáradozásai mellett sem hanya­golt el. Szívén viseli annak ügyeit és gondosan őrködik anyagi és erkölcsi gyarapodásán. Mint földesúr, Győr városának életé­vel is törődik, ö ad céhkiváltságot a győri szabó, posztónyíró és szücslegények céhének. Kancelláriai szolgálata nagyon igénybe vette. Gyakran jár követségekben. Megfordul Prágában, Boroszlóban, Krakkóban, ismételten tárgyal Nürnbergben a német rendekkel; a török veszély ellen azok segítségét kéri. II. Lajos király egyik legbi­zalmasabb embere. Befolyása csak emelkedik annak házassága után, mert Mária királyné is nagyon megszerette. Bizonyítja ezt ") Ranzanus: Epitome Rerum Hungaricarum. Buda, 1746. 331 1. — Bonfini I. Dec. 1 fej. — Fógel József: II. Ulászló udvartartása. (1490— 1516.) Bp. 1913.

Next

/
Thumbnails
Contents