Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
az első. Sikerekben gazdag élet útja igazi renaissance carrière. Alacsony sorból emelkedik a királyi kincstartóságon át a győri, majd az egri püspöki székbe, ahol már a nádori helytartó és a bécsi püspök tisztét is betölti. Mátyás király leghűségesebb munkatársa. Erélyes kezű kormányférfi és széles látókörű pénzügyi szakember. Gazdag birtokadományok tulajdonosa, melyek egyre magasabbra lendülő életútját és tekintélyét alátámasztották. Okmányaink litteratusnak nevezik, tehát magasabb iskolákat is járt, talán külföldi egyetemeken is tanult. Bizonyos az, hogy olvasott, művelt ember, aki nem csupán gyűjtötte, hanem olvasta is a renessance művészetének ékességével pompázó könyveit. Mátyás udvarában szerepe a mecénásé. Bonfini, Galeotto és Ranzanus nem fogynak ki dicséretéből. Ám a humanista áradozás alapja: a kincstartó és a nagyvagyonú főpap bőkezűsége. A renaissance emberének környezetteremtő vágya jelentkezik benne, amikor püspöki székét elfoglalva befejezteti a Székesegyház építését és bőkezűen gondoskodik annak felszereléséről. Állandó otthona budai házában volt. Itt őrizhette kincsekkel gazdag könyvtárát. De, ha az államügyekkel elfoglalt főpásztor Győrbe jött, a püspöki várban hozzá méltó otthon fogadta. Nagyobb építkezéseket, átalakításokat végeztet itt is, amiknek ma már sajnos egyetlen emléke: a püspökvár gótikus pompájú házi kápolnája. Ebben a környezetben méltó keretek között fogadhatta királyát és annak hitvesét, amikor azok gyakori bécsi útjaikon Győrött megpihentek. 12 ) Ezernégyszáznyolcvanhétben távozik a nagy mecénáspüspök az egri egyházmegye élére. Utóda, a Mátyás halálát követő korszak hatalmas történelmi egyénisége, Bakócz Tamás királyi titkár. Abban a túlfeszített munkában, mellyel Mátyás király élete utolsó éveiben, a császári korona megszerzésén fáradozott, Tamás püspök egyik leghűségesebb munkatársa volt. Természetesen államügyekkel túlhalmozva nem volt ideje hoszszabb győri tartózkodásra. így Bakócz Tamás és Győr kapcsolatára, rövid látogatásain kívül, emlékünk nem maradt. 13 ) Amikor Nagylucsei Orbánt, annak halála után Eger püspöki székén követi, a győri egyházmegye élére öccsét, Szatmári, vagy ahogy Ranzanus mondja, Mester Ferencet állítja. ") Nagylucsei Orbán életrajza még írójára vár. Arcképéhez adalékokkal szolgál: Bonfini. I. Dec. 1 fej. és IV. Dec. 6, 7, 9 fejezet. — Galeotto Marzio könyve Mátyás Király találó, bölcs és tréfás mondásairól és cselekedeteiről. Ford. Császár Mihály. Bp. é. n. — Teleki József id. mü. V. köt. — Wenzel Gusztáv: Az alsómagyarországi bányavárosok küzdelmei a nagylucsei Dóczyakkal. Bp. 1876. — Wertner Mór: A Nagylucsei (Dóczy) család nemzedékrendjéhez. Tört. Tár 1898. — Schönherr Gyula: Nagylucsei Orbán címereslevele 1480-ból. Turul 1898. — Daróczy Zoltán: Dóczyak és Nagylucseyek. Turul 1938. — Csánky Dezső: I. Mátyás udvara. Száz. 1883. — U. az: Oklevelek a Hunyadiak korából. Tört. Tár. 1902. — Hoffmann Edith: Nagylucsei Orbán könyvtárának maradványai. Magyar Bibliofil Szemle 1924. — U. az: Régi magyar bibliofilek. Bp. 1929. u ) Fraknói Vilmos: Erdődi Bakócz Tamás élete. Budapest, 1889.
