Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
III. A győri polgár figyelmét az írás és olvasás iránt az egyháziakkal való állandó érintkezés tartotta ébren. Tőlük tanulta a betűvetés tudományát és ők ösztökélték a magasabb műveltség megszervezésére. Győrött a szellemi műveltségnek három őrhelye volt: a Székeskáptalan, a domonkosok és a ferencesek kolostora. Tudjuk mind a háromhoz szoros kötelékek kapcsolták. A Szent Erzsébetről nevezett ferences kolostor lakói marianus ferencesek voltak. Életük szigorítására irányító törekvések a győri kolostort is közvetlenül érintették. Corvajal bíboros pápai követ elveszi tőlük és a salvatorianusoknak adja. Ezt az intézkedést, talán mert a kolostor ellen felmerült panaszok nem voltak helyt állóak, nem hajtották végre. 1490-ben Mátyás király, minden bizonnyal a maga személyes tapasztalatai alapján, szigorítani akarta a kolostor életét, de tervei halála miatt nem valósultak meg. A győrj őrség több kolostor életét irányította. Ezért, bár lakói közül keveset ismerünk, bátran feltehetjük, hogy azok a szerzet kiválóbb és tanultabb tagjai sorából kerültek ki. 1 ) A domonkosok kolostorának lakóit a rend római központi levéltárából ismerjük. Többen egyetemet jártak és megszerezték a magasabb egyetemi rangfokozatokat is. A kolostor közvetlen kapcsolatban állott a rend itáliai kolostoraival. Győriek fordulnak meg Siena, Róma, Ferrara, Bologna, Firenze dominikánusai között. Találkozunk velük az olasz egyetemeken, sőt győri domonkos szerzetes is akadt Krakkó egyeteme magyar hallgatói között. 2 ) A győri egyházmegye papsága a székesegyházi iskolában nevelődött. Az iskolát fenntartó székeskáptalan sokat áldoz az iskolára. Egyetemet végzett tanárok végzik az oktatást és a káptalan szívesen segíti a tehetségesebb tanulókat, ha azok külföldi egyetemeken kívántak tovább tanulni. Bécs, Prága, Krakkó, Bologna, Padua, Ferrara és Párizs egyetemi hallgatóinak sorában találkozunk győriekkel. 3 ) Bár a káptalan nem látta szívesen tagjainak huzamosabb külföldi tartózkodását, győri kanonokokat is látunk külföldi egyetemeken. Messze világok művelődését hozták ezek az ősi püspöki városba. Ök azok, akik a humanizmus eszmevilágát, művelődését a Székeskáptalanban !) Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. L köt. 176 1. Bp. 1923. 2 ) Iványi Béla: A győri dominikánus rendház története. Győri Szle 1936. 3 ) Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938., Veress Endre: A paduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. (1264—1864.) Budapest, 1915 és Schrauf Károly, valamint Fraknói Vilmos id. müvei.
