Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában

megismertették. Amikor róluk beszélünk, nem azokra a javadalmasokra gondolok, akiket csupán jövedelmük kapcsolt Győrhöz és bár koruk legmagasabb műveltségének voltak részesei, a nekik javadalmat adó káptalant azzal nem gazdagították. Azokról beszélünk, akik egyetemi tanulmányaikat befejezve hazatértek és belekapcsolódtak a káptalan munkájába. Az európai szellemi élet középpontjaiból jöttek, ahol részesei voltak az eszméktől forrongó kor gazdag és színes gondolatvilágának. Nevükön kívül alig tudunk róluk valamit, bővebbet csak akkor, ha valamilyen hiteles helyi kiküldetés iratai róluk is megemlékeznek. Nem egy közülök egyetemek tanára, tanácsosa, rectora, vagy az egyetem magyar nemzetének prokurátora volt, s hazatérve élte a kanonokok csendes, eseménytelenségében is munkás életét. A nyugat felé tekintő székesegyház e kanonokainak lelkében Janus Pannoniussal fájhatott, hogy „e föld itt barbárabb". És .mégis dolgoztak, küzdöttek azokért az eszmékért, miket külföldön megszerettek. A káptalanban hatásuk talán csak abban érvényesült, hogy hiteles helyi munkájuk latinságába humanista szólamokat, stílusvirágokat iktattak. De bennük sejtjük a humanista püspökök leghűségesebb munkatársait, az új pompájú székesegyház építői törekvéseinek igazi megértőit, kiknek életművét a káptalan hiteles helyi és magánlevéltárának eddig javarészben- feldolgozatlan anyaga őrizte meg. A magyar humanizmus eszméi a királyi kancellárián keresztül hatolnak szélesebb körök felé. Kezdetben csak a királyi udvar és a főpapok műveltsége és csak lassan jut az alsó társadalmi osztályok birtokába. így van ez Győrött is. Bármennyire sokra értékeljük Győr polgárságát és bármennyire szívesen keressük a győri világi és szerzetes papság műveltségének gyökereit az európai szellemi életben, a humanizmus nyomait, csakis a püspöki udvarban mutathatjuk ki. Zsigmond király, egész Európa életét figyelemmel kísérő és a magyar, valamint a római szentbirodalom ügyeit intéző kancelláriája adta Győrnek Zólyomi Benedek és Salánki Ágoston püspököt, kiket Győr humanista püspökei élére állítunk. Már Zsigmond halála után kerültek Győrbe, az első Albert király bizalmából, a második Zsigmond leánya és unokája, Erzsébet királynő és V. László érdekében kifejtett buzgóságáért. Mindketten a Zsigmond korabeli renaissance neveltjei. Urok kíséretében megismerik Európa akkor annyira forrongó szellemi világát. Ott vannak a zsinatokon, részesei, munkatársai Zsigmond fáradozásainak, melyekkel a világegyház egységének helyreállításán dolgozik. Mindketten járnak követségekben, kényes, diplomáciai tapintatot kívánó küldetésekben. Zólyomi Benedek a bázeli zsinat egyik legkritikusabb pillanatában, amikor'lV. Eugen pápa a zsinatot fel akarta oszlatni, királya követségében, Rómában a pápával szemben is erélyesen megvédte