Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
erősítést kívánó ügyeikkel inkább a pannonhalmi konventhez fordultak. Ez az állapot a török időkig fennmaradt, csak amikor a török veszély miatt Pannonhalmával a közvetlen érintkezés többé nem volt bátorságos, ekkor fordulnak ügyeikkel rendszeresen a Székeskáptalanhoz és az ekkor, 1534-ben kezdi meg első felvallási jegyzőkönyvét. Minden adatunk azt bizonyítja, hogy az ősi püspöki város polgárságának kapcsolata bensőségesen közvetlen a kor irodalmi műveltségének hordozóival: az egyháziakkal. A győri kolostorok és a Székeskáptalan tagjai között számosan voltak olyanok, akik tudományukat külföldi egyetemeken szerezték meg és nagy tudásukkal, magasabb szellemiségükkel hatással lehettek a polgárokra is. Az ő példájuk ösztökélhette a győrieket, hogy külföldi egyetemeken keressék a győri káptalani iskolában megszerzett tudásuk kiegészítését. Természetesen Győrre a bécsi egyetem gyakorolta a legnagyobb vonzóerőt. Nem csupán a Székeskáptalan javadalommal rendelkező tagjai és más egyháziak, hanem világiak is beiratkoztak a bécsi egyetemre. 1387-től kezdve szinte szakadatlan sorban találkozunk győriekkel az egyetem anyakönyveiben és az egyetem magyar nemzetének tagnévsorában. Az 1387—1450 közötti időben, az egyetem legrégibb anyakönyvében 21 győrit találunk és ebből 17 világi volt, s csak 4 az egyházi. 15 ) Ez az érdekes és sokat mondó adat rávilágít a győriek magasabb művelődést kereső érdeklődésére. Végül a győri polgár lelkének összetevőit vizsgálva, nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a vár és vele a város is, esztendőkön át cseh zsoldosok, huszita hitű katonaság megszállása alatt állott. A velük való érintkezés során bizonyosan megismerték azok hitvilágát és figyelmüket felkeltette Husz János követőinek az a törekvése, amellyel a Szentírást laikusok kezébe akarták adni. Mélyebb gyökeret ez a mozgalom Győrött nem verhetett, mert ha Husz tanai esetleg meg is fészkelték magukat egyik, vagy másik polgár lelkében, amikor a püspök és a káptalan visszanyerte hatalmát a város felett, az eretnek tanok hirdetőit bizonyosan elnémították. Azonban, ha más hatásuk nem is volt, a huszita tanok a győri polgár figyelmét fokozottan a könyv felé irányították. És a győri polgár megbecsülte azokat, akik az írás és olvasás tudományával közülük kiemelkedtek. Okleveleinkben gyakran találkozunk a bíró, vagy esküdtek neve mellett a litteratus jelzővel, bizonyítékául annak, hogy szívesen állították a város élére magasabb műveltségű polgártársaikat. ") Dr. Schrauf Károly: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Budapest, 1902, u. az: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig. Budapest, 1902. és Fraknói Vilmos: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és XV. században. Bp. 1874.
