Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
Az eddig felsorolt településektől keletre két nagyobb községről beszélnek adataink. A domonkosok temploma és kolostora körül alakult ki Szentdomonkos-falva, a Héderváry-család ősi birtoka. 28 ) Ügylátszik birtokosainak nagyobb uradalmi központja volt ez, mert az oklevelek mészárszékét és halastavát is említik. Szomszédságában, Győr legkeletibb részén feküdt Szentbenedek-falva, vagy Pánzsa-utca. Helyét a Fehérvári-út mentén a Pánzsa irányában kell keresnünk. Lakói jómódú földmívesek, fuvarosok és kézművesek voltak. Ez a falú volt a várost övező községek közül a legnagyobb. A különálló, más-más földesúr hatósága alá tartozó és önálló közigazgatással bíró községek, nem különültek el a város életétől, abba szervesen belekapcsolódtak. Az elsősorban kereskedő és iparos Káptalan-Győr mellett, ezek lakói őstermelők és az e korban oly fontos szerepet játszó fuvarosok. E falvak adták meg a felületes szemlélő számára azt a jelleget, aminek alapján Bonfini is csak a földmívelést látta meg Győr jellemző vonásai között. Az 1518. évi adóösszeírás alapján fogalmat alkothatunk nagyságukról. 29 ) Szentbenedekfalva 28, Királyfölde 34, Szentadalbert 25 portáját írták össze, ugyanakkor KáptalanGyőrnek 111 portája volt. Ebből az arányból is láthatjuk e külvárosnak tekinthető községek jelentőségét és lemérhetjük szerepük fontosságát Győr életében. II. A középkori Győr polgári életének emlékei, a város török megszállásának idején, a városi levéltárral elpusztultak. A történelmi kutatás számára nagy munkát jelent majd, a különböző levéltárakban fennmaradt, győri emlékek összegyűjtése. Szerencse az, hogy a győri polgár nem ülte meg otthonát és idegenben járásának, valamint más városokkal való kapcsolatának emlékét megőrizték a régi okmányok. Győr legnagyobb városfejlesztő ereje földrajzi fekvésében volt. Ennek jelentősége kettős: hadászati és kereskedelmi. A középkorban a nyugati határvidék egyik kulcsa. Például a nápolyi trónkövetelők legsürgősebb teendője Győr megszerzése. Zsigmond király egyik oklevelében Stibor vajda érdemei között kiemeli Győr gyors visszafoglalását. 1 ) Hunyadi János éppen azért ostromolja Győrt, mert abból az ellenség az ország belső részeit veszélyezteti. 1477-ben III Frigyes császár csak Győrig tud nyomulni, a vár előrehaladásában megállítja. Békés években 28 ) A Soproni út és a Csaba utca közötti kertekben mélyebb földmunkáknál ismételten találtak vörös márványdarabokat. Úgy véljük, rendszeres ásatással itt kereshetnénk a domonkos templom maradványait. 29 ) Az 1518. évi adóösszeírás a Székeskáptalan magánlevéltárában. I. Számadáskönyv 445—477. 11. >) Fejér Cod. Dipl. X. 3. 140—159.
