Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában
ez a szerepe nem fontos, de háborús veszély esetén jelentősége azonnal előtérbe kerül. Kereskedelmi fontosságát a rajta átvezető utak adják meg. A nyugati kereskedelmi útvonalak Sopron, Szombathely és Bécs irányából itt találkoznak és innen haladnak Buda és Székesfehérvár felé. Érinti az egyik legfontosabb útvonal: a dunai vizi út is. Bizonyos kereskedelem-politikai megfontolások jelentőségét csökkenthették, de meg nem semmisíthették. Amikor azok kényszere megszűnik, rögtön természetes ösztönnel megtalálja fejlődési útját. így van ez Zsigmond korában és ez történik Mátyás király idején, Bécs elfoglalása után is. De a győri kereskedelmi élet mélypontjain sem áll meg a győri kereskedő tevékenysége. Nyomát találjuk ennek királyaink okleveleiben is. Nagy Lajos király 1361-ben Domonkos győri bíró kérésére parancsot ad ki, amelyben megtiltja, hogy bárki a győri kereskedőket más adósságáért bántalmazza. 2 ) Ez a királyi rendelet bizonysága annak, hogy bár a külkereskedelmi útirányai el is kerülték Győrt, az ország belső kereskedelmi életében szerepük volt. A magyar városok régi számadás könyveiben Besztercebánya, Sopron, Bártfa számadásai között találkozunk győri kereskedők nevével. 3 ) Természetesen állandó kapcsolatban állanak a két szomszéd város: Sopron és Pozsony, sőt külföldi városok kereskedőivel is. 4 ) Ezek a szórványos és természetesen nem rendszeres gyűjtéssel felsorakoztatott adatok, csupán utalnak olyan kapcsolatokra, amelyek a győri kereskedők élni akarását bizonyítják. Tudjuk azt, hogy amikor Bécs bevétele után Mátyás király Ausztriát is bekapcsolja a magyar kereskedelmi életbe, a magyar gazdasági életre oly fontos marhakereskedelem szervezetében Győrnek és a győri vásároknak nagyon fontos szerep jut. 5 ) Bedy Vince többször idézett kéziratos művében a XVI. és XVII. századi Győr kereskedelmi életéről színes és adatokban gazdag képet fest. Bizonyítja Győr rendkívül fontos közvetítő szerepét a hódoltsági területek és a nyugati országrészek, illetve a külföld között. Máról holnapra ez a kitűnő kereskedelmi szervezet nem teremhetett volna meg, csak, ha a XV. századi győri kereskedelem is fejlett volt. Ez a jól szervezett és életerős kereskedelem terjesztette a méltán jó hírnévnek örvendő győri ipar termékeit is. A fejlett győri kereskedelem fejlett iparra támaszkodott. A XVI. és XVII. századi Győr ipartörténetének krónikása, Bedy 2 ) Győri Székeskáptalan magán levéltára XX. Theca 3021. sz. 3 ) Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Bp. 1885—89, 91, 94, 98, 99, 100, 154, 537 11. *) Kováts Ferenc: Adalékok a dunai hajózás és a dunai vámok történetéhez az Anjouk korában. Magyar Gazdaságtörténelmi Szle. 1901. és Teleki József id. mü: XI. köt. 256 1. 6 ) Takáts Sándor: A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása. A. „Szegény magyarok" c. kötetben 128 1.
