Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában

4^ijër a magyar humanizmus kí%ml%au. Amikor e sorokat írom, a magyar minden pillanatban Erdélyre gondol. A türelmetlen vágy irányítja tekintetét a kis magyar haza felé és várja, hogy ismét magához ölelhesse azokat, kiket húsz éve testéről letéptek. Hajszolja a vágy, hogy ismét járhassa Kolozsvár utcáit, kalapját leemelve, megcsodálhassa Fadrusz János remekét és áhítatos lélekkel állhasson meg a ház előtt, ahol ötszáz éve, a magyarság dicsőségére, Mátyás király megszületett. Mátyás király és Erdély ... A nagy király emlékeztet a mult nagyságára, az elszakított, de megint csak visszavágyó és visszavárt Erdély a jelen nagy fájdalmára. Szent István évének nagy csodája után, szorongó aggódással várjuk Mátyás esztendejének ajándékát: Erdélyt. Erdélyre gondolva idézzük Mátyás király alakját és* keressük a szálakat, melyek őt városunkhoz kapcsoltak. Idézzük Győrt, a magyar humanizmus századában és büszkélkedni szeretnénk azzal, hogy a humanizmus gondolatvilága Győrött is otthonra lelt és voltak győriek, akik a nagy király eszméit odaadással, megértéssel segítették a megvalósulás felé! Az ő emléküket szeretnénk gyenge szavunkkal felidézni. I. Amikor a tizennegyedik század második felében a renaissance eszméit Nagy Lajos királyunk nápolyi hadjáratának részesei és az olasz államok kancelláriáival levelező, vagy azoknál megforduló diplomaták hazánkba is elhozták, városunk a lassú hanyatlás útján volt. Az árpádházi királyok korának végén, — kitűnő földrajzi fekvésétől segítve —• Győr erőteljes fejlődés útjára lépett. Ügy látszott, hogy mint a nyugatról hazánkba beáramló kereskedelem első magyarországi állomása, — az árumegállító jog birtokában, — rendelkezik azokkal az erőkkel, melyek nagyarányú fejlődését lehetővé teszik. Az események azonban mást hoztak.