Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Jenei Ferenc: Győr a magyar humanizmus korában

Károly Róbert királyunknak, Béccsel szemben érvényesített, erőteljes gazdaságpolitikája elterelte a Duna északi oldalára a magyar külkereskedelem egyik legfontosabb útirányát Győrből és ezzel annak városfejlesztő erejétől fosztotta meg Győrt.

1

) A harmincad hivatal ugyan ezután is Győrben marad, de mivel kereskedelem hiányában jelentősségét vesztette, Nagy Lajos az ezerháromszázhatvanas évek végén Pozsonyba helyezte át, bizonyságául annak, hogy Győrött nem volt rá szükség. A harmincad csak 1385-ben, Zsigmond király intézkedésére és a pozsonyi polgárok kérésére kerül vissza Győrbe.

2

) Károly Róbert kereskedelempolitikája abban az időben nehezedik Győrre és akasztja meg fejlődésében, amikor a magyar városok erőteljes versennyel indulnak fejlődésnek és szerzik meg maguknak politikai jogaik elismerését is. Hiába van Győr polgársága birtokában V. István király szabadalomlevelének, hiába biztosít számára az jogokat, ha nem tudják azokat érvényesíteni. Hiába erősítik meg királyaink e szabadalomlevélben biztosított kiváltságokat, a királyi Győr a lassú és biztos hanyatlás útján halad. Ugyanekkor a győri székeskáptalan szintén kijárja a maga polgárai kiváltságainak újbóli elismerését, ezzel támogatva azok boldogulását.

3

) E közvetlen földesúri támogatás hiányában a királyi Győr egyre hanyatlik. Lajos király ugyan egy oklevelében a győri polgárok ügyeit a maga, illetve tárnokmestere elé utalja,

4

) azonban, amikor a magyar városok rangsora kialakul, a legelőkelőbb, a tárnoki ítélőszék elé tartozó városok sorában Győrt hiába keressük.

5

) Nem módosul ez a helyzet Zsigmond király korában sem, bár ekkor Győr a kereskedelmi életbe ismét erőteljesebben belekapcsolódik. Sőt. Közjogi helyzete teljesen megváltozik, amikor az állandó pénzzavarokkal küzdő Erzsébet királyné zálogba adja és Frigyes római király, a szerencsétlen királyné halála után a várost és a várat Farkas László és Kollár Péter várnagyoktól 3000 aranyforinton magához váltotta.

6

) Öt éven át német zsoldosok őrzik Győr várát és csak az 1447-ben kötött radkersburgi béke adja vissza a Szent Korona uralma alá. Ekkor Ágoston püspök és a győri székeskáptalan 3000 aranyforinton, melynek három ezerforintos részletben való megfizetésére magukat kötelezték, a várat és a várost visszaváltották.

7

) Ez a béke a püspök *) Pleidell Ambrus: A nyugatra irányuló magyar külkereskedelem a középkorban. Bp. 1925. — Hóman Bálint: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Bp. 1921. 2

) Fejér: Cod. Dipl. X. 3. 19—20. 1. és X. 8. 180—181. 1. 8

) Fejér: Cod. Dipl. VIII. 2. 446. 1. *) Győri Székeskáptalan magán levéltára XX. Theca 3021 sz. B

) Ifj. Szentpétery Imre: A tárnoki ítélőszék kialakulása. Századok, 1934. évf/Pótfüzet. e

) Teleki József: Hunyadiak 'kora Magyarországon. I. kötet, 316. 1. 7

) Kollár: Analecta Monumentorum Vidobonensia. Vindobonae 1762. 1292—1299. 11. Teleki: id. mű II. köt. 45—46. 11. és X. köt. 205—207. 11.