Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Kovácsics Sándor: A tuberkulózis elleni védekezés Győrött

munkaközösségi tüdőbeteggondozást tart szükségesnek, melynek pedig hatósági intézménynek kell lennie. Csak abban az esetben fogom érdemleges tárgyalás alá venni, ha azokat alábbi észrevételeknek megfelelően átdolgozva terjeszti fel hozzám." Ez a módosítás vonatkozik az egyesület céljainak szövegezésére, a kiskorúak tagságára, a közgyűlés hatáskörére, határozatképtelenségre vonatkozó rendelkezésre, ellenőr, számvizsgáló bizottság megválasztására stb. Az alapszabályok Győr városa és a Belügyminisztérium közti útat háromszor tették meg. Elsőízben visszaküldte a Belügyminisztérium lényegtelen külső alaki okból. Az Egyesület címe „Győrvárosi Tüdővész Ellen Védekező Egylet"-re változtatandó. Igaz, hogy van tüdővész ellen védekező egyesület is, de az általunk választott név megnyerőbb a közönség előtt. A „tüdővész" nem is fejezi ki teljesen az egyesület célját, mert nemcsak a kifejezett „tüdővész" elleni védekezés célja az egyesületnek, hanem harcol minden gümős eredetű megbetegedés ellen. A „tüdővész" ugyanis a tüdő gümőkóros megbetegedésének azt az állapotát jelzi, amely már szövetroncsolással jár. A Belügyminiszter által kívánt módosítást az Egyesület az 1938 február 7-én tartott ülésén elfogadta és az iratokkal együtt — jóváhagyás végett — újból felterjesztette. 1938 április havában megint csak visszaérkeztek az iratok. A Belügyminiszter a 14. §-t, melyben az egyesület tisztviselőinek tiszteletdíjáról történik rendelkezés, kéri törölni és több jelentéktelen módosítást kíván. Az Egyesület a kívánt módosításokat teljesíti és április hó 20-án felterjeszti az iratokat. Végül 1939 január havában a m. kir. belügyminiszter 170.27/1938. VII. szám alatt a „Győri Tüdővész Ellen Védekező Egyesület" Alapszabályait jóváhagyta. Munkaközösség megszervezése. Már fentebb említettem, hogy az Egyesület megalakulásakor kezdeményeztem a társadalom minden egyes rétegének bevonását a tüdőbeteggondozásba. 1934. év március 22-én e tárgyban értekezlet volt a város polgármesteri hivatalában. Az értekezleten a következők voltak jelen: Szauter Ferenc polgármester, Kenyeres György miniszteri titkár, Ternovszky Jenő az OTI részéről, Nyáry László, Godányi Zoltán OTI igazgató, Incze Ferenc OTI főorvos, Koller Jenő városi tanácsos, Schultz János és Góczy Gyula postafelügyelők, Hess József az egyesített hajózási vállalatok részéről, Kovácsics Sándor, jegyzőkönyvvezető Hőfer Andor. A vita a körül folyt, hogy a rendelő intézetet a város, az OTI, vagy a egyesület tartsa-e fenn. A tárgyalás nem tudott megállapodást létesíteni. Az OTI által beterjesztett gondozási tervezetet a jelenlévők túlságosan bonyolultnak tartják. A ter-