Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Kovácsics Sándor: A tuberkulózis elleni védekezés Győrött

vezett megoldásnak nem sok értelme volna, mert csupán a gondozás és a helység lenne közös. Az értekezlet azzal végződött, hogy az érdekelt felek saját kebelükön belül tárgyalják le az előadott megállapodási tervezetet és tegyék megfontolás tárgyává az elhangzott véleményeket. Ezek megtörténte után konkrét megállapodás céljából, a belügyminiszter irányítása mellett, mielőbb ismét üljenek össze. A megtartott második értekezlet szintén nem vezetett eredményre, mert az egész tb.-gondozást és rendelést az OTI óhajtotta vezetni és irányítani, a város és a társadalom másodrangú szerepet kapott volna. Az 1937. évi államsegény kiutalása alkalmával a belügyminisztérium felhívja Győrvárosát, „hogy a tüdőbeteggondozó intézetnek az OTI-val való munkaközösségre való átszervezése iránt tegyenek szorgalmazó lépéseket, a tárgyalásokat mielőbb tegyék folyamatba és az átszervezés iránt előterjesztésüket hozzám oly időben tegyék meg, hogy a tüdőbeteggondozó átszervezése f. évi december hó végéig feltétlenül megtörténjen." 1938-ban (245.311/XV. B. M. sz.) értesíti a Belügyminiszter a város polgármesterét, hogy az OTI 85.738/938. számú jelentése szerint, az intézet elnöksége kimondotta, hogy korábbi állásfoglalásának módosításával nem zárkózik el az elől, hogy munkaközösségi tüdőbeteggondozó Győrött kísérletképpen az intézet székházában működjék. Tehát az OTI maga is csak kísérletnek tekinti e megoldást. A Belügyminiszter újból szorgalmazza a munkaközösségiegészségvédelem céljait szolgáló tárgyalások megindítását és a vonatkozó szerződés felterjesztését. A megindított tárgyalásokon részt vetek a város és az OTI megbízottjai. A Tüdővész Ellen Védekező Egyesület Vezetőségét nem hívták meg. A már bevégzett tárgyalások szövegét egyszerűen szóban közölték az Egyesület ügyvezető főorvosával, aki kijelentette: nagyon csodálkozik az Egyesülettel szemben tanúsított mellőzésen, s nincs abban a helyzetben, hogy egyszerűen napirendre térjen az Egyesület kezdeményező és 7 évig tartó munkásságának ilyen elbírálása felett. Ezen szóbeli közlés után 1938. december 13-án kelt 15.761/P. M. számú megkeresés érkezett az Egyesülethez, melyben értesíti a város polgármestere az Egyesület vezetőségét, hogy az OTI-val való munkaközösséget letárgyalta és a szerződési tervezetet hozzászólás végett megküldi. Ez a polgármesteri megkeresés többek közt a következőket tartalmazta: „Elgondolásom szerint a tüdőbeteggondozó intézet mellett a tüdőbeteggondozó egyesület, mint a város tütővész ellen küzdő egyesülete működne, — feladata pedig a tüdőgondozó által felkutatott szegény tbc-és betegek szociális segélyezésének megszervezése. A város ezt az Egyesületet a népjóléti intézmények expositurájának volna hajlandó elismerni és a tüdőbetegek szociális problémáinak szanálásában a Szociálpolitikai Ügyosztálynak és az Egyesület megfelelő szerveinek