Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

segédeszközeit felsorolja és azokat értékük szerint mérlegeli. „És ha ezek után a dispensaire rendszert oly alakban, mint tervezte volt, magáévá nem tette, csak azon kritikai méltatás következményeit vonta le, amelyben a dispensaire apostolai maguk saját intézményüket létesítették." Ez utóbbi célzás Korányi Frigyesnek, Lukács Györgynek, Okolicsányi-Kuthynak és másoknak nyilatkozataira, melyben oda nyilatkoztak, hogy pusztán szanatóriumokkal a tuberkulózis elleni védekezést megoldani nem lehet. Győr város vezetőségének fenti érvelése — amint az idők mutatják — üres szócsata volt, mert gyakorlati értékű intézkedéseket nem tett. A Győrnek szánt dispensaire-t Kassán állították fel. Kassa városa nagy lelkesedéssel és hálával üdvözölte ezért Lukács Györgyöt. Ezek után teljesen jogosultan kiált fel az akkori idők krónikása, a Szanatóriumi Egyesület barátja: „Most pedig kötelessége minden ellenfelünknek, hogy csináljanak szanatóriumot, menhelyet, vagy valamit, de legyen valami a tüdőbetegek, a város közegészségügye javára." Sajnos, reális alkotásokra igen sokáig kellett Győr város tüdőbetegeinek várni. Javaslatokkal, közgyűlési határozatokkal, szabályrendeleti tervezetekkel telt el az idő 1938. május haváig. A TUBERKULÓZIS ELLEN VÉDEKEZŐ DUNÁNTÚLI SZÖVETSÉG alakuló ülésén, 1906. nov. 25-én, Fáy Aladár, közegészségügyi felügyelő, „egy országos szövetség" megalakítását javasolta. A Dunántúli Szövetség felhívja Győr városát, 1907-ben, egy helyi bizottság megalakítására. A helyi bizottság meg is alakult 8 taggal. Elnöke, Wennesz Jenő polgármester. A társadalmi szervezkedés további sorsáról a 48/908. számú közgyűlési jegyzőkönyv szól. A közgyűlés a tiszti főorvos által beterjesztett alapszabály-tervezet elvei szerint megalakítandó társadalmi egyesület szervezésével a tanácsot bízza meg, s egyúttal felkéri Lippay Géza főispánt, hogy álljon az akció élére. Ugyanez évi januári közgyűlésen sürgetik meg a Belügyminiszternél a fertőző betegségek leküzdésére készített szabályrendelet jóváhagyását. Az 1909. évben már egy lépéssel tovább halad a szervezkedés. Meghatározzák, hogy az alakítandó egyesület címe: A tuberkulózis ellen Védekező Győrvárosi Egyesület. Ez év november 23-án tartott közgyűlésen a tiszti főorvos beterjeszti az egyesület alapszabályait. 1910 június 3-án volt a városházán az alakuló ülés Goda Béla főispán elnöklete alatt. Az alakuló ülésen részt vett Fáy Aladár közegészségügyi főfelügyelő is, a Belügyminiszter képviseletében. A tiszti főorvos ismerteti az Egyesület célját. Hivatkozik 10 év előtti javaslatára, kifejti: mért nem támogathatta a Szanatóriumi Egyesületet. Az előadónak két lényeges terve volt: A köpködési tilalom bevezetése és menedékház felállítása — a tüdőbetegek részére. Indokolásában elmondja, hogy míg a többi fertőző betegségek az utolsó 110 év alatt lényegesen csökkentek, addig a tuberkulózis stagnál. A halálesetek 19.1 %-a tuberkulózisra esik, míg a többi összes fertőző betegségek a