Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

kás viszonya ((bér, szolgáltatások), a tulajdonos és a bérlő viszonya, az eladás és a vétel jogszokásai és formái, a közösségi jog népi formái, a nép viszonya a nagybirtokhoz, a gyermekek és ifjak társulásai (játékközösségek, legénybíróságok, avatás), a népi törvénykezés esetei és módjai. e) Gyógyító szokások és eljárások. A népi orvoslás nehéz és fontos területének felkutatásában nem lehet nélkülözni az orvosok és állatorvosok közreműködését. Annál is inkább, mert ők lépten-nyomon régi babonás szokásokba ütköznek működésük közben; ők ismerik a gyógyító asszonyokat, a kuruzsló orvosságos embereket és körmönfont, titkos eljárásaikat. Gyűjteni kell ezen a területen a betegségek népi elnevezéseit, le kell írni a népi diagnózisokat. Fel kell jegyezni a népi egészségi szabályokat, a betegségek keletkezésével foglalkozó hiedelmeket, a betegséget megelőző eszközöket és óvószereket, általában a népi gyógyítás minden fajtáját. (Három főcsoport: Mondott vagy írott szavak, áldások, ráolvasások, imák. Gyógyító cselekmények: rálehelés, megnyalás, leköpés, áthúzás, átmászás, átlépés, a betegség áthárítása emberekre, állatokra, fákra, növényekre, tűzre, földre, vízre; a kuruzslók kedvelt eljárásai: mérés, megfordítás stb. A szerves és szervetlen anyagok közül kiválasztott gyógyszerek, főként gyógyfüvek.) Pontos feljegyzések kellenek a javasok, bájolók, ráimádkozók, bábadoktorok, csodadoktorok hajdani és jelenlegi működéséről, megbecsülésükről, gyógyszereikről és eljárásaikról. A nép körében elterjedt kéziratos orvosságos-, füves- és receptkönyvek gyűjtését se mellőzzük, bár ezek nem egyszer régi vásári nyomtatványok másolatai vagy kivonatai csupán. A szellemi néprajz ágainak további részletkérdéseire részletes útmutatást találunk ,,A magyarság néprajza" III. és IV. kötetében. 03) Tjárqyi néprajz. 1. Ház és település. a) A ház: külseje, építőanyaga, építésének módja, részei, a falazat és a tető különböző formái, a tető fedőanyaga, a tűzhely (különösen a nyilt tűzhelyek fontosak néprajzi szempontból) és a kemence, a tüzelés módja, ősi konyhaeszközök. Főbb háztípusok (tűzhelyes házak, szoba-konyhás házak): megyénkben az ú. n. nyugati magyar háztípus van elterjedve. A szoba bútorzata (pad, szék, különböző ágyfajták, ágynemű, asztal, láda, tálas, gyermekbutorok stb.) és a bútorok elrendezése. A kamra és a benne levő tárgyak. Fűtés és világítás. Gazdasági melléképületek: csűr, istálló, ól, félszer, stb. Egyéb falusi épületek: földreépített és földbemélyített épületek, kunyhók, vermek, pásztorhajlékok, földházak, partlakások stb. Egyházi épületek: templom, temetői kápolna, kálvária stb. és a bennük lévő tárgyak.