Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

b) Településformák: magányos tanya, tanyarendszer, major, falutípusok (soros vagy utcás, csoportos falu). A hegyközségek településformái (megyénkben különösen kell ügyelni ezekre!). Különböző udvar-, kerítés-, kapu- és ajtótípusok. A ház- és településnéprajzi gyűjtéshez fényképfelvételeket, rajzokat és térképvázlatokat is mellékeljünk. 2. Gazdálkodás. a) Gyűjtögetés (füvek, vadgyümölcsök, gyökerek és gu­mók, ágak, nád, gyékény, méz stb.) b) Vadászat (ütő, szúró, vágó és dobó szerszámok; hálók, hurkok, vermek, lépezés, megétetés és mérgezés, hajtóvadászat állatok és különféle eszközök segítségével, a vad csalogatása és riasztás stb.). c) Halászat (eszközei és fajtái: rekesztés, kerítés, emelés, hajtás, keresés, hálóvetés, tapogatás kosárral vagy kassal, hu­rokvetés, szigony és horog, ragadozó madár, mérgezés stb. A különböző halászszerszámok, hajók és csónakok). d) Állattenyésztés. (Az ennek kapcsán felmerülő sok szem­pont közül elsősorban a pásztorélet ősi hagyományainak gaz­dag csoportjára utalunk). e) Földmüvelés, mező- és kertgazdaság, gyümölcs- és szőlő­termelés, erdőgazdálkodás. f) Házimunka és háziipar. g) Teherhordozás, közlekedés, járművek. 3. Táplálkozás. Hétköznapi és ünnepi étkezés. Az egyes ételek és elkészí­tésüknek módja: tűzgerjesztés és tűzhelyszerszámok, sütő- és fő­zőszerszámok, az állati s növényi eredetű anyagok feldolgozása és eltartása. Kenyér- és süteményformák. A kenyérkészítés módja. Az étkezés körülményei. Étrend. Tálaló- s evőszerszá­mok. Italok, fűszerek és más élvezeti eszközök (dohány stb.). 4. Népművészet. a) Viselet: hajviselet, ruhaviselet (a fejrevaló, az alsó- és felsőruha, a lábbeli és kesztyű különböző régi és új formái, a köznapi és az ünnepi viselet, az egyes ruhadarabok leírása a hozzájuk fűződő szokásokkal és hiedelmekkel együtt, lakodal­mas és halotti ruhák, gyermekruhák stb.), ékszerek és dísz­tárgyak. b) Díszítőművészet. Tárgya és anyaga szerint igen sok cso­portra lehet osztani. Tárgyi szempontból ide tartoznak a ház­típusok és a berendezési tárgyak, az ipari és gazdasági eszkö­zök, szerszámok, a ruhák és ékszerek, a kultikus tárgyak, a já­tékszerek és általában a népszokásokkal kapcsolatos tárgyi em­lékek díszítő elemei, jellegzetes motívumai. Anyag szerint le­hetnek a díszített dolgok kéregből, csontból, szaruból, bőrből, szőtt anyagból, csipkéből, fából, cserépből, üvegből, fémből, mé-

Next

/
Thumbnails
Contents