Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.

l^raskovích György győri kanonokjai Kanonokok arcképei a tizenhetedik századból Első közlemény Egy város művelődési színvonalát abból a magasságból ítélhetjük meg, melyre vezető elemei följutnak. Győr a 17. században még a székeskáptalan tulajdona: földesurai a győri kanonokok. Tőlük függött tehát végső elemzésben a város szellemi és anyagi művelődése. Mivel Győr a szűkre zsugorodott országban akkor is nagyjelentőségű művelődési középpont volt, hathatott az ország jelentékeny területére is. De a rendi tagozottság idejében egyébként is nagyobb a befolyásuk a politikai, jogi és közgazdasági élet alakulására a kanonokoknak, mert követeik útján résztvesznek a törvényhozásban, közvetlen szerepük van az igazságszolgáltatásban, az országlakók magánjogi ügyleteinek lebonyolításában, a megyei életben, sőt még a honvédelemben is. Iskolázottságuk, hivatásuk magasabbrendűsége már önmagában is vezetésre képesíti őket — függetlenül egyéniségüktől. Természetszerűleg fokozódik vezető szerepük jogosultsága és ható erejük, ha egyéni kiválóságuk is duzzasztja hivatásbeli működésük vitorláit. Ezért úgy véljük, hogy Győr és a királyi Magyarország 17. századi művelődési képének helyes megvilágításához néhány szerény sugárral mi is hozzájárulunk, ha a katolikus újraéledés korából néhány győri kanonok élet- és jellemképét bemutatjuk. Mivel azonban nemcsak ők hathattak városunkra, kortársaikra, hanem az ő egyéni elgondolásaik is a korviszonyok, szellemi irányok és gyakorlati lehetőségek szélmalmaiban őrlődtek, nem fölösleges, ha helyzetükről általános képet illesztünk elöljáróba vázlatos életfilmjük elé. Egyúttal teljesebbé óhajtjuk tenni annak a kornak képét, mely Győrt a mohácsi összeomlás után a kultúrvárossá való fejlődés útjára terelte és részben ma is megőrzött barokkjellegének megszerzésére ösztönözte. Világhírű egyéniségeket nem találunk köztük, de városok, országok fejlődését nem a lángeszű kevesek érlelik valósággá, hanem az irányításukat követő mindennapi emberek komoly csoportjai. Győr a 16. század derekán királyi végvár lett. Erős kőfalai között az ausztriai rendek pénzén tartott német zsoldo-