Lovas Elemér szerk.: Győri Szemle 9. évfolyam, 1938.
nyok. Ezek a földek nevüket XVI. századi birtokosuktól, a Párnás-családtól kapták. A család neve később, a XVI. század utolsó negyedében már Párnássy. 28 ) 1634-ben felmerül Usalyi-Koroncó neve. Az 1519-ben átírt 1412. évi okmány állítólagos Dusnoka kerülhetett később az Uzsay vagy Uzsalycsalád kezére és tőlük nevezhették el ezt a falurészt Uzsalyi-Koroncónak. 1869-ben az öreg koroncaiak Muzsaj-Koroncónak hívták ugyanezt a falurészt. 28 ) A község a török hódítás idején lassan teljesen elnéptelenedett. Előbb nemes családjai távoztak el udvarházaikból, de a jobbágyság sem tartott ki a veszedelmek idején. 1619-ben hat jobbágycsalád lakott Koroncón, 30 ) de a XVII. század második felében Koroncón már nincs is porta, legalább is olyan, amelyikben állandó lakó volna, és állandó munka folynék. A császári katonák eltartására szolgáló hadiadó kivetésénél még szerepel ugyan, de már csak az 1—2 frtos taxáshelyek közt. Az 1683. évi nagy török támadáskor az akkori gyér lakosság szétszaladt, a házak is elpusztultak. A bajok a felszabadító háború idején sem csökkentek. 1698-ban szó sem lehetett Koroncó területén községről. Régi temploma még állt. 1699-ben mégis szó esik egy eddig nem említett birtokról, az Ontházi-tagról, Mérges-puszta irányában. 31 ) A XVIII. század első évtizedében már hallunk a régi község néhány lakójáról, a templom viszont omladozik. Lassanként azonban megmozdul az élet az új telepesek közt. A romladozó templom helyén új, vesszőből font és sárral tapasztott templomot állítanak. Az erőteljesebb lendület azonban csak 1721-ben kezdődik. Ekkor alapítják az új plébániát. A falu is betelepül. A régi Dusnok, illetve Muzsaj, a Bakonyértől északra a Kissor nevet kapja. A Kissor északnyugati házsora jobbágyház egytől egyig; velük szemben kiépülnek a nemesi kúriák. A kúriák mögött is épül egy jobbágyházsor, neve Pere. A tó mellett találjuk a plébánialakot és a malmot. A Bakonyértől délkeletre kiépülő falu kettős utcasorban helyezkedik el. A két utca fogja közre a régi templomot és a .körülötte levő régi, másként pusztatemetőt. A két utca Temető-sor vagy Kisutca néven szerepel, de itt is egyik oldalon a jobbágyházak, a másikon a nemesi kúriák épülnek fel. Hasonló a helyzet a két ágra szakadt utca egyesülése után is, a Kovácsutcában, a falu délkeleti végében. Annak jeleként, hogy a patak által ketté osztott falu valamikor külön községi kormányzat alatt állott, még ma is valamilyen érdektelenség tapasztalható a két rész lakói közt felmerülő közös ügyek intézésében. L. E. * A bécsi hadilevéltár térképei közül az 1769-ben készített Ignácz Müller-féle Magyarország-térképen a falu Koroncza néven fordul elő. 32 ) 28 ) Győri Tört. és Rég. Füz. IV. k. 349—50. 1. 28 ) U. o. 351. *>) Bedy i. m. 160. 1. 31 ) Győri Tört. és Rég. Füz. IV. 353—55. 1: 32 ) Eperjesy: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. Szeged, 1928. 14—15.; U. a.: A bécsi hadilevéltár magyarvonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged, 1929. 4. 1. b. (Általános térképek.) 29. Kriegsarchiv, Kartenabteilung B. IX. a. 513. 5.*
