Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

1-3. szám - Jenei Ferenc: A középkori magyar irodalmi műveltség nyomai Győrött

a kor forrongó világába. 19 ) A püspöki udvaron kivül, Kés­márky prépost és a nevük ismeretében is személytelen győri, külföldet járó diákok azok, akikhez a humanizmus eszméinek győri terjesztését kapesolhatjuk. Az első püspököt, aki már a magyar humanizmus hajna­lán, Nagy Lajos királyunk életében humanista műveltséget hozott Győrré, Itália adta nekünk. Vilmos püspök olasz ember volt, korábban ferences szerzetes, commachiói, majd sienai püspök, aki a későbbi Kis Károly királyunk nevelőjeként ke­rült a királyi udvarba és 1378-ban a győri püspöki székbe. Diplomáciai képességekkel rendelkező főpap volt, akit királya ismételten küld Olaszországba követségbe és ismételten tár­gyal Velencével és Firenzével. E követségek alkalmával, a kancelláriai érintkezések során első kézből kapta azt a huma­nista szellemet, melyet e két város kancelláriája már ekkor szétsugárzott. 20 ) Vilmos püspök csak egy korai előzmény a humanista püspökök sorában, akit csak a 15. század közepén követnek megszakítás nélkül az új szellemi világban élő püspökök. 1439­ben Zsigmond király korábbi titkára és külföldi utjain kísé­rője, Zólyomi Benedek székesfehérvári prépost foglalja el a püspöki széket. Résztvesz a bázeli zsinaton, Zsigmond huma­nista kancelláriájában huzamosabban dolgozott. Rövid győri tartózkodása után Széchy Ágoston követi a püspöki székben. Erzsébet királyné hűséges kancellárja volt, aki sokat jár kül­földi követségekben. 1452 tavaszán Firenzében tárgyal a gyer­mek V. László király kiadásáról III. Frigyes császárral. Innen Rómába megy és a fényes magyar küldöttség élén ő köszönti a pápát. 21 ) Nevezetesek azok a kapcsolatok, melyek őt Bécshez fűz­ték. Nagyműveltségű főpap volt, akit Hunyady János kor­mányzó ismételten küldött követségbe külföldre. így résztvett azokban a tárgyalásokban is, melyeket III. Frigyes német csá­szárral folytatott Hunyady. Ezeknek során ismerkedhetett meg a kor egyik legnagyobb humanistájával, Aeneas Sylvius Picco­lomini püspökkel, a későbbi II. Pius pápával, aki ebben az időben mint a császár tanácsosa Bécsben tartózkodott. Az olasz püspök lelkes és bátorszavú támogatóója volt a gyermek király ügyének és egyéb okokon kivül ez is közelebbi kapcso­latba hozhatta Ágoston püspökkel, aki megbecsülte benne azt, 19 ) Karácsonyi János : Magyarország és a nagy nyugati egyházszakadás. Nagyvárad, 1885. 20 ) Pór Antal : Kis Károly és Erzsébet utolsó évei. Száz. 1896. 129. 1. — Kardos Tibor: A magyar humanizmus kezdetei. Pannónia, 1936. 52.1. —JJ. ő. Coluccio Salutati levelezése a magyar Anjoukkal. Száz., 1936. 430. 1. — Aldásy Antal : A nyugati nagy egyházszakadás története VI. Orbán haláláig. 1378—1389. Esztergom. 1896. 346., 404—406. 1. 21 ) Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. Bp., 1902. II. köt. 89—90. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents