Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Jenei Ferenc: A középkori magyar irodalmi műveltség nyomai Győrött
Omodc püspök volt az, aki a jáki templomot felszentelte. Valószínű, hogy árpádkori építészetünk e nagyszerű remeke nem maradt hatás nélkül a győri székesegyház megujítóira sem. Sajnos a székesegyháznak még egy törmeléke sem maradt ebből a korból ránk. Omode püspök volt az, aki az addig szent Chrodegang-regulái szerint élő székeskáptalan szamára új szabályokat alkotott. 8 ) A tatárdulást követő osztrák és cseh harcok az árpádkori irodalmi műveltség számos, ma már felbecsülhetetlen értékű győri emlékét elpusztították. IV. László király egyik oklevele említi, hogy Ottokár cseh király hadai 1274-ben súlyos károkat okoztak a székesegyházban és ekkor elpusztult a káptalani levéltár egy része és elveszett a káptalan pecsétje is. 9 ) Az ebben az időben már hiteles helyi működést kifejtő káptalani levéltár pusztulása árpádkori irodalmi műveltségünk sok és nagyértékű emlékétől fosztott meg bennünket. Sajnos ezek az évtizedek nem voltak alkalmasak arra, hogy az irodalmi műveltség munkásai jelentős emlékeket hagyjanak maguk után. Egyedül a királyi kancellária által kiadott okleveleken ta'á^ozunk kancellár győri püspökök és oklevéliró győri kanonokok neveivel. Az árpádkori magyar irodalmi műveltség utolsó győri emlékeit az ő nevük és kézírásuk őrizte meg. 10 ) 2. Az utolsó árpádházi király halálát követő zűrzavaros időszak kemény megpróbáltatásokat, súlyos szenvedéseket jelent Győr számára is. A nyugati oligarchák ismételten veszélyeztetik, megzavarják békés nyugalmát és csak az első Anjoukirály uralmának megerősödése hoz békét és megnyugvást. Károly Róbert király 1323-ban megerősíti mindazokat a kiváltságokat, melyekkel Győrt elődei felruházták, de a király jóindulata sem tudja lassú hanyatlását megállítani. 13. századi lel emelkedésében elsőrendű szerepe volt a városon átvezető nagy kereskedelmi forgalomnak. Az új évszázad éppen ettől, fejlődése leghatékonyabb elősegítőjétől fosztja meg. A magyar kereskedelmi forgalom középpontja Buda lesz és a nyugatmagyarországi városok közül Sopron és Pozsony ragadja magához azt a szerepet, melyet Győr V. István kiváltságlevelével 1271-ben megszerzett. Hiába van árumegállítójoga, Károly Róbert intézkedései, melyekkel az osztrák hercegek kereskedelmi politikája ellen védekezik, Sopron és Pozsony helyzetét Győr rovására erősítik meg. 11 ) 8 ) Bedy Vince: A győri Székesegyház története. Győr, 1936. é- Szabady Béla id. m. XXI. I. 9 ) Fejér György : Codex Diplomaticus. V. 3. 231. I. 10 ) Fejérpataky László : A királyi kancellária az Árpádok korában. Bp., 1885. n ) Peidell Ambrus: A nuuqatra irányáló magyar külkereskedelem a középkorban. Bp., 1925. 21., 35. és" 46. 1.
