Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. I. közlemény
Egyideig azt hitték a kortársak, hogy a római Arrabona ott, a város azon részén terült el. De összeszedte Méry az újvárosi újkori temető leleteit is. A közönséget állandóan tájékoztatja a kutatás és gyűjtés eredményéről. Tiz év alatt 42 cikke jelent meg a főgimnázium Értesítőjében közölteken kívül. Mérynek olyan érdeklődést sikerült keltenie, hogy az ünnepek és országos vásárok alkalmával meghirdetett múzeumnyitás mindenkor vonzotta az érdeklődőket. Az érdeklődőknek, Méry szerint, csak egyötöde, néha csak egytizede írta be nevét a vendégkönyvbe. A beírások száma 1860-ban 304, 1861-ben 163, 1862-ben 239, 1863-ban 165, 1864-ben 329, 1865-ben 353, 1866-ban (»inter arma«) 86, 1867-ben 117, 1868-ban 1042,1869ben 422, 1870-ben 205, 1871 első negyedében 583, összesen 4008. Méry számítása szerint a valóságban legkevesebb 20.000 ember nézte meg a múzeumot tizenegy év alatt. 21 ) 1872-ben, május 19—20-án magán 30—40.000-re tette a látogatók számát. 1872. június 8-án Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter is meglátogatta a múzeum természetrajzi gyűjteményét. Termékeny volt ez a tíz év a régészeti kuíaíás és gyűjtés szempontjából a vármegyében is. Kálóczy és Milkovich gyűjtöttek a megye területén kivül eső lelőhelyeken is. Miháldy István plébános és Sárkány Miklós bakonybéli apát Kisárpás (Dombiföld) és Kajár területét kutatták át. A legnagyobb munkát azonban Rómer barátja és régészeti szempontból tanítványa, Ebenhöch Ferenc végezte koroncói plébános korában. Szinte teljesen feltárta Koroncó környékét, de kiterjesztette kutatásait Győrasszonyfa, Nagybarátfalu, Nyúlfalu, Bőnyrétalap, Pázmánd, Ság, Öttevény, Kisárpás, Győrszentmárton területére is. Ez utóbbi helyen és annak környékén Kisécsen, Ravazdon, Pázmándon, Nyalkán, Láziban, Romándon, Likivarsányban, Mindszenten, Tényőn Sztachovics Rémig bencés tanár dolgozott tervszerűen. Győr, Koroncó, Kisárpás és Pannonhalma vidéke Győr vármegyének régészeti szempontból legjobban ismert területe lett ezen munkálatok következtében. Méry is kiterjesztette a régészeti gyűjtés körét messze a vármegye határain túlra is, bár 1872-ben a bencés múzeumot már inkább városi, a Hédervári-gyűjteményt megyei múzeumnak kezdik tekinteni. 22 ) Különösen sok kőkori tárgy került múzeumunkba más vidékekről. A Zala-folyó völgyében, a Bakony egész területén, a Rába mentén, valamint a Fertő vidékén külön ezzel megbízott ember, Pintér József szedte össze a kőtárgyakat. Pintér tervszerűen kutatta fel az egyes vidékek lakóinak birtokában található kőkori emlékeket és összevásárolta őket. Más, győrmegyei kőkori tárgvak viszont a Nemzeti Múzeumba kerültek az egyes magángyűjteményekkel. 21 ) Győri Közlöny. 1871. május 25-i sz. 22 ) U. o. 1872. jún. 2 i sz.
