Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. I. közlemény
A céhemlékek tervszerű és sikeres gyűjtése az 1874—76. években folyt. Körülbelül 30 céhládát, 10 céhzászlót, rengeteg céhiratot, sok pecsétnyomót és ipari készítményt tudott Méry megmenteni az elkallódástól. Itt már szorosan ragaszkodott a győri emlékek gyűjtéséhez. Fáradozásának eredménye az lett, hogy a győri céhemlékek kevés kivétellel mind hozzánk kerültek megőrzésre. Egyébként is Méry gyüjtőmunkásságának eredménye múzeumunk mai anyagának négyötöd része. Számszerűen, bár szakszerűtlenül ő 1874-ben 734 db ős- és római készítményt, 629 római pénzt, 1205 újabb készítményt, 768 újabb pénzt számol. 23 ) Ez a mennyiség 1883-ban 3655 db ős- és római készítményre, 7954 római pénzre, 13243 újabb készítményre és 9761 újabb pénzre szaporodott. Az évről-évre szerzett anyagot a főgimnázium Értesítőjében közölte. 1864—72-ig keverten együtt közli a régészeti és természetrajzi anyagot, úgy látszik a szerzés sorrendjében. 1873 óta a régészeti gyűjtemény gyarapodását már külön sorolja fel, sőt lehetőség szerint történeti korok szerint csoportosítva. Nagyon értékesek ezeknek az éveknek a beszámolói, mert nemcsak a szerzeményi naplót jelentik, hanem gyakran ásatási naplóvá válnak. 1880-ban ismerteti utoljára ilyen részletesen a gyarapodást. Ekkor már a betegség csökkenti munkaképességét és haláláig, 1883-ig már csak rovatos, darabszámot 1 eltüntető kimutatást készít. Méry rovatos kimutatása nem felel meg a tudományos színvonalnak. Ez a visszaesés annál feltűnőbb nála, mert korábbi közléseiben jelét adta, hogy kora színvonalának magaslatán áll a régészetben. Már maguk a csoportok sem szerencsések. Méry ugyanis megkülönböztet: 1. készítményeket, és itt kor szerint való sorrendben ipari tárgyakat és pénzeket mutat ki. 2. A történeti emlékek közt találjuk Kisfaludy Sándor kéziratait s a proklamációkat. 3. Az irodalomtörténeti, ipari és művészeti csoportban is vannak proklamációk, gyónócédulák és könyvek. 4. Címerek és fegyverek. 5. Újabb érmek. Itt említi meg az Árpád-kori pénzeket, de már ezek előtt közöl legújabbkori kinai és japán darabokat. A régészeti leletekről nem lehet darabszám szerint kimutatást, leltárt készíteni. Van olyan tárgy pl., amely hétszáz példányban került elő a leletben; van arra is eset, hogy az egykorú temetkezéseknél teljesen azonos tipusú pénzek, ruházati tárgyak vagy edények kerülnek elő. Ilyen esetekben nem a darabszám fejezi ki a gyűjtemény értékét. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor egy római éremkincsleletnél 15—20 év pénzeiből több ezer kerül a gyűjteménybe, s közöttük nagyon sok azonos példány található. Viszont ugyanannyi darab pénz 23 ) 1864-ben 2836 db „pénz", 30 könyv, 370 ipari készítmény a múzeum anyaga. Gy. K. 1864. 64. sz. 257. 1.