Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

1-3. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. I. közlemény

Győrtől való elszakadása előtt még lázas izgalommal dol­gozott. 1859 nyarán, mint a középponti bizottmány levelező tagja, bejárta a Bakonyt és sok tárgyat szerzett ebben az út­jában is a győri múzeumnak. Leghíresebb köztük az a kis, ritkaságszámba menő edénygyüjtemény, melyet Csetényben kapott az ottani földbirtokos Zitterbarthtól. Ezek az edények etruszk edények voltak. 16 ) Útjáról Ebenhöeh Ferenchez, akkor már koroncói plébá­noshoz intézett levelekben számol be a Győri Közlöny lap­jain, majd később könyvalakban több útja eredményét bo­csátja közre A Bakony címen. Könyvének sikerét bizo­nyítja egyrészt az, hogy még 1860 folyamán második kiadást ért meg, másrészt ennek a munkájának alapján választották meg a Tud. Akadémia természettudományi osztályának leve­lező tagjává, 1860 okt. 9-én. Hamarosan a régészeti bizott­ságba is bekerült. 1860-ban történt az is, hogy Simor János győri püspök a nagyszemináriumban archeológiai tanszéket ál­lított fel, és annak előadójává Rómert nevezte ki. Közben a győri emlékeket ismerteti a Vasárnapi Újságban Ipolyi Ar­noldhoz intézett levelek keretében. Összeköttetésbe és csere­viszonyba lép a győri származású, de akkor Amerikában mű­ködő Xantus Jánossal, és az ő közvetítésével több amerikai intézettel és magángyüjtőkkel. 1861-ben Ráth Károly társasá­gában még Győrött kezdi meg a Győri Történeti és Régészeti Füzetek írását. Folytatja ezt a munkát akkor is, mikor ugyan­ezen év közepén Pestre került, és az Akadémia levéltárosa, majd a pesti kir. kat. Főgimnázium igazgatója lett, egészen 1868-ig. Győrből való távozása után Győr nem kap többé semmit Rómertól, sőt részben megfosztja már meglevő gyűjteményei­től és tárgyaitól is, vagy legalább megkísérli ezt. Ismét csak a gvüjtő egyik jellemvonása ütközött ki ebből az eljárásából is. Míg Győrött van, Győr számára gyűjt, mert ő őrzi a szer­zett tárgyakat; most más város mondhatja őt magáénak, így annak az érdekeit igyekszik szolgálni. Rómer magángyűjte­ményt is létesített elsősorban őslénytani leletekből. Ezt a gyűjteményt 1862-ben 17 ládában elküldte Kubinyi Ferenchez meghatározás és leírás végett, majd a pesti kir. kat. Főgim­náziumnak ajándékozta a gyűjteményt. Ekkor már a Győrött talált régiségeket is a Nemzeti Múzeum számára kéri a Győri Közlöny hasábjain és kicsikarta Győr városának igéretét arra vonatkozóan is, hogy a Czech-féle feliratos kőgyüjteményt a Nemzeti Múzeumnak ajándékozza. A Czech-féle köveket később is többször sürgette, de úgy látszik, eredmény nélkül, mert 1868-ban már azt kéri, hogy a nevezett római, valamint a régi Duna-kapu és Bécsi-kapu köveit úgy építtesse be a jog­akadémia akkor tervezett új épületébe, hogy mindenki láthassa ') A Bakony, 127. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents