Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. I. közlemény
őket. Ezt a kérését sem teljesítették. A Czech-féle római kövekből 1—2 darab, valamint a Bécsi-kapu kövei és kétfejű sasa a bencés múzeumba kerültek, de a többség ma is lappang valahol. 17 ) Rómer 1868-ig volt Győr városával érintkezésben, bár ez az érintkezés mindig lazább lett. Ez nem is volt csodálható, mert a pesti munkakör szinte emberfeletti feladatokat rakott vállaira. De ő vállalta azokat. Az 1859-ben megindult Archeológiai Közlönyben állandóan dolgozik, szerkeszti a Győri Tört. és Rég. Füzeteket. 1868-ban ez utóbbi folyóirat megszűnt, mert egyetemi tanárrá nevezik ki, és a Tud. Akadémia archeológiai bizottsága őt bizza meg a hasonló célú, de egyetemesebb érdekeket szolgáló Archeológiai Értesítő szerkesztésével. Ö maga sem sejtette, hogy mire vállalkozott, mert bizony nemcsak szerkesztette, hanem szinte egész terjedelmében ő írta az Értesítőt. Egyszer helyesbíteni is akarta a » szerkeszti « szót úgy, hogy »irja« Rómer Flóris. Lehóczky Tivadart 1869 május 19-én sürgeti, hogy írjon ő is, »mert higyje, hogy én magam kifáradok, ha önök egészen magamra hagynak«. 18 ) Csak azért említettük ezeket az utóbbi adatokat, hogy helyesen Ítélhessük meg Rómer tevékenységét, mikor alig néhány társával neki vág a magyar parlagnak, hogy azt feltörje a régészeti tudomány részére. Rómer távozásával Győr vesztett legtöbbet. Nem volt hiány lelkes régészekben Rómer után sem, de csak álmodozni tudunk azokról a lehetőségekről, amelyek megvalósultak volna, ha 1861-ben itt nem hagyja az intézetet. 3. Az a körülmény, hogy Rómer a természetrajzi és régészeti gyűjtést együtt folytatta, hosszú évtizedekre egy kézben összpontosította a kettős célt szolgáló kutató és gyűjtő munkát. Egészen a forradalmak befejezéséig mindenkor természetrajz-szakos bencés tanár volt a gyűjtemények őre, s így a régiségtáré is. Sokáig még helyiségük is közös volt, a II. emelet már említett három szobája. Rómer távozása után Pokorny Frigyes bencés tanár látta el a múzeum körüli szolgálatot. Nem volt meg benne elődje szervezőképessége és fáradhatatlansága, s ez a hiány az egyébként is kedvezőtlen körülmények közt kevés fejlődési lehetőséget jelentett. A szerzeményi napló inkább a természetrajzi anyagnál tüntet fel jelentősebb szaporodást. Ekkor szerezte meg az intézet Pius Titius ferencrendi szerzetes természetrajzi gyűjteményét. 1863-ban Méry Etel bencés tanárban Rómer méltó utódja került a múzeum élére. Ő közelíti meg legjobban Rómer páratlan tevékenységének méreteit, és az ő lelkessége és fáradha17 ) Győri Közlöny, 1862. 30., 35. 103. sz. 1865. 31., 68. sz. 1S ) Arch. Ért. 1869. I. 285. 1.
