Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
1-3. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. I. közlemény
zeti intézetnek nincs nálamnál melegebb szószólója, s hogyannak virágzását és díszét senki sem kívánja jobban, mint én; mert ha rajtam állana, mindent, mi maga nemében egyetlen, kitűnő és becses, — ha még ott nem találtatnék, ha mindjárt több példányban is — szeretném felállíttatni. De hogy minden, mit az ország nevezetest bir — főkép a műemlékek osztályából — Pestre vitessék, se ki nem vihető, se a hely szűke miatt nem létesíthető. Meg nem foghatom, miért kellene egyik vagy másik hősünk sírkövének Pestre vándorolnia, midőn eredeti helyén sokkal érdekesebb, és azt mintegy szentesíti, a jelonkort a mult dicsőségére és utánzására buzdítja. Ezen szerény véleményemre azon ellenvetést tehetné valaki, hogy a vidéken elenyésznek az emlékek! Elég sajnos, hogy azokat a nemzet legutolsó tagjáig kellőleg nem tanultuk megbecsülni. Tegyük fel, hogy minden előkelőbb városnak lenne műcsarnoka, hol a vidék nevezetességei nyilvánosan felállíttatnának, ez által bizonyosan nőne az ilyen ereklyék iránti tisztelet, mely az egész nemzetre csak díszt és méltánylást hozna. Hogy ezen eszme nem új, annak bizonyítására felhozom Czech János polgármester urat, Győr városa tudós régiségbúvárát, ki az itt talált római emlékeket magánkertjében megőrzés végettgyüjté és befalaztatá. A kert átváltoztatásával ezen jeles emlékek is szétszóratnak.« Gondolatának előnyeit példák felsorolásával is igyekszik kifejteni. Aztán így folytatja: »Ha tehát nem óhajtjuk, hogy csak Pesten legyen főbb iskola, csak ott legyenek szép épületek, gyárak, színházak stb., hanem kívánjuk, miszerént hazánk minden egyes részében legyenek arányos segédforrások a műveltségi haladásra, törekedjünk arra is, minden nagyobb városban létező főbb tanintézetek mellett legyenek gyűjtemények a vidék nevezetességeiből, mi annál könnyebben kivihető, ha a nemzeti múzeum sokszoros — és így minden esetre felesleges — példányai, mint a terv már meg is vagyon, a többi intézetek keletkező gyűjteményeinek fognának kiosztatni. « 15 ) Rómer azonban arra már nem válaszol, hogy elvei alapján miért nem hagyja az igényelt római köveket a lelőhelyükhöz sokkal közelebb eső Komáromban. Ha Pestnek nem lehetett rájuk igénye, Győr igénye sem volt erősebb. Felfogására egyetlen magyarázatot gyűjtő szenvedélyén kivül csak az a körülmény ad, hogy a bécsi középponti bizottmány az ő működése körébe utalta Ács és Szőny területét. Fentebbi soraiban azonban két olyan kérdést is érint, amelyek ma is nagyon alkalomszerűek. Egyik ilyen probléma az előkelőbb városok » műcsarnokának « létesítése. A másikra, a Nemzeti Múzeumban nélkülözhető győri és győrvidéki régiségek visszaszármaztatására, megtörtént a megegyezés a közelmúltban. 15 ) A Bakony, 31-33. 1.
