Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
9-10. szám - Gálos Rezső: Széljegyzetek Vörösmarty két ifjúkori alkotásához
ban, Zay gróféknál közreműködését kérte almanachjához : »Eine slawische Volkssage, welche sehr viel poetisches hat und mir damals eben erzählt wurde, gab den Anlass dazu.« Bár a trencséni s különösen a vágvölgyi mondákat Mednyánszky is nagyon szerette, 11 ) épen ez a levél bizonyítja, hogy a mondát nem tőle hallotta. Ki ösmertette meg őt Buesánban, (»damals eben«) a trencséni, nyitrai tótok vilii-hagyományával, nem jegyezte föl. Majláth Jánossal régóta ösmerték egymást: találkoztak Pichter Karolin bécsi szalonjában, ahol Mednyánszky is megfordult; 1-) együtt voltak Zay-Ugrócon, talán Buesánban is: ez a barátság jogosította föl Majláthot, hogy a témát átvegye. Tolnai Vilmos a vilii-tündéreknek minden későbbi magyar előfordulását is — Berzsenyitől Jókaiig — kinyomozta és összegyűjtötte, de néhány német földolgozásra is utalt. Adalékait mégis ki kell egészítenünk a vilii-regének ugyanebből az irói körből került egy harmadik egykorú német földolgozásával. Köffinger János Pál, aki szintén közeli vonatkozásban állt Majláth grófhoz (a kalocsai híres német kódexet együtt adták ki), 13 ) szintén magyarországi német költő volt, maga is megénekelte a viliiket: nyilván Majláth Jánostól kapta a témát — a rege maga Majláthéhoz áll is közelebb. Költeménye, amelyről Kuncze Gyula értekezése is említést tesz, 14 ) a Taschenbuch következő évi kötetében jelent meg. 15 ) Regéje, mint bevezetésében maga mondja, ugyanakkor készen volt, mikor Artner Terézé, sőt Mednyászkynak át is adta. De mikor Artner költeményéről értesült, a maga versét »aus persönlicher Achtung für die zarte Verfasserin« visszakérte, s csak most, egy évvel később, és most is azért adja ki, mert látja, hogy vilii-regéje egészen más. Vörösmarty tehát okkal mondhatta, hogy költeményét a vilii-rege szerint írta. S annál több okkal, mert földolgozásának első ötletét ezeknél is korábban, más mű is kiválthatta belőle. A pesti német színház műsorában olvasom, 16 ) hogy 1820. március 9. és 1821. április 14. között háromszor is előadták Kotzebue Ágostnak egy négyfölvonásos történeti színművét, amelynek Gisela oder die VVillis volt a címe. A népszerű drámagyártónak 17 ) munkái között van ugyan egy Gisela c. darabja, amely első királynénkról szól — de ebben nem szeíl ) Mahlerische Reise auf dem Waagflusse. 1826. — Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit. 1829. ") Pukánszky Béla, A magyarországi német irodalom története. 1926. 419 1. 13 ) Id. m. 49. I. ") U. ott, 416. 1. 15 ) 1823. 341—348. 1. Utóbb Köffinger maga is szerkesztett ilyen zseb könyvet: átvette Rumy Musenalmanach)^. (1824.) Pukánszky id. m. u. ott Pukánszky nem említi K. vilii-költeményét. 16 ) Kádár Jolán, A pesti és budai német színészet története 1812—1847. Bpest, 192T 138. 1. 17 ) Pesten és Budán a német színészek 133 darabját adták elo.
