Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.
7-8. szám - SZEMLE - Könyvszemle
•' A Bükk-hegység rengeteg.'iben játszódik SzenliVányi J.enő 'kötele.. A Löballús ember c. ifjúsági regény, amely a kőkorszak érdekes vilá, gába vezeti el az olvasót. A kiváló elbeszélőkészséggel megirt könyv csupa kaland, harc és izgalom. Megismerjük egy kőkorszakbeli horda éleiéi és az ősvadon ezer veszedelmével vivoll küzdelmes sorsát. A regény minden sora elárulja az izig-vérig rátermett ifjúsági irót, aki kitűnően ismeri fiatal olvasóközönsége lelkivilágát, irodalmi szükségletét • és igényeit. May Károly népszerű német ifjúsági íróéhoz hasonlíthatjuk Szentiványi támágazdagságát és fáradhatatlanul sokrétű meseszövését. licgnuni. Egyháztörténeti évkönyv. Közzéteszi: A Magyar Katolikus Történetírók Munkaközössége. Budapest, 1937. 282 láp, A Szekfii Gyula irányításával közös célok felé törekvő katolikus törlénelírók szellemi együttműködésének termése ez a gazdag tartalmú kötet, mcl\ 15 szerző tudományos értékű dolgozatával bizonyítja, hogy e szövetkezés munkája nem meddő. A kötet munkatársait egyetemlegesen jellemzi a választott tárgykörben való szellemtörténeti tájékozottság, a szakirodalomban való n.igy olvasottság, az anyag céltudatos elrendezése és a forrásanyag tárgyilagos kritikája. Eredeti levéltári ku : tatásra épített dolgozatot is találtunk benne keltőt. Változatos, sokrétegű talajon végzi ez a szellemi munkatábor a rejtett magyar kato-' likus mull feltárását, de erre a munkára mindenüti rávilágíL a nemzeti eszme, a magyar öntudat vezércsillaga. Uj tárgyak, új kérdések lépnek elénk, vagy ismert, már megmunkált terepek élesebb és igazabb megvilágításban. Apró, magyar részletkérdésekel visznek az európai összefüggések magasabb szellemi síkjára. Mindegyik dolgozat részletes méltatást érdemelne, de erre nincs elegendő terünk. .Osztályozni sem akarjuk a dolgozatokat értékük szerint. Inkább csak azzal hívjuk lel olvasóink figyelmét a Regnum 2-ik kötetére, hogy felsoroljuk a feldolgozott tárgyakat. Vanyó Tihamér a helyi egyháztörténetírás módszertanából közöl megszívlelhető, gyakorlati részleteket azzal, hogy a modern francia egyházmegyei monográfiák módszereire és nézőpontjaira hívja fel a figyelmet. Bálint Sándor a magyarok népies eredetű imádságai! mutatja be szegedvidéki és jászsági falukutatásainak eredményeként. Karsai Géza a színjátszás vallásos gyökereiről értekezik és a világi dráma fejlődésének útját visszavezeti a katolikus liturgiáig. Balanyi György Boldog Ilonának, a veszprémi dömés apácának, Boldog Margit újoncmesternőjének életadatait és külföldön is ismert legendájának keletkezési idejét igyekszik megállapítani. Gábriel Asztrik Szent Erzsébet magyarságát védi a német kisajátítás ellen francia, flamand és spanyol liturgikus adatok segítségével, fíarta István középkorvégi szellemi művelődésünk színvonala és a külföldi egyetemek nevelő és oktató munkája között keres kapcsolatot. Kónyi Mária a hátai apátság Szent Vér ereklyéjéről ír. (A magyarországi eucharisztikus ereklyékről is megemlékezik. Emlíli a győrit is. de Bedy Vince magyarázata a győri székesegyház történetében (Győr, 1936.) elkerülte figyel-, mét.) Pásztói' Lajos Temesvári Pelbárl és Laskai Ozsvál véleményét ismerteii az egyházi és világi pályáról. A magyar magánjognak egyik érdekes fejezetét választolta értekezése tárgyául Mararik Antal, aki a