Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

7-8. szám - SZEMLE - Könyvszemle

138 Szemle. lélekvállságot ismertetve a halálesetre szóló ajándékozás egyik esetét tárgyalja. Miklósi/ Zoltán a Magyarországon nem ig3n ismeretes archipresbyleri intézménynek hazánkban való meghonosítását ,bizonyítja. Clauser Mihály a patrióta Pázmány magyarságának bizonyítékait állítja össze. Radanay Mátyás pécsi püspök kinevezésének kérdését tár, gyilagosan világítja meg Babies András új levéltári kutatás alapján. Jrtaaanay küzdelmeinek történetét ugyan ismcrlük eddig is Takáts Sándor értekezéséből (nem idézi a szerző), de így sem végzett céltalan munkát. Kisbán Emd a Pálosrend eltörlésének tárgyalásában helyesen mutat rá a rend magyar szellemére, mint elsőrangú indító okra, meri a vádak csak koholt ürügyek voltak. A biedermeier kor vallásosságának természetét nagy hozzáértéssel és irodalmi áttekintéssel taglalja Gárdonyi Klára. Széchenyi vallásosságának k'rdésérj'l szólva a problématisztázási tűzte ki célul ///'. Iuányi-Granindd Béli. A kötetet si íe rült műmellékletek is díszíti v és ellensúlyozzák a bennmaradt sajté)hibák kellemetlen hatását. Szabady Béla. Aurora. Hazai Almanach 1822— 1831. Összeállította és bevezetéssel ellátta Kenyeres Imre. Budapest, 193 7. Officina-képeskönyv. Kis 8-r., 80 1. — Kisfaludy Károly tíz kölelnyi Aurórájáról közöl Kenyeres Imre jól válogatóit szemelvényeket s ügyes bevezetéssel, gyönyörű kiállításban idézi föl a kötélben a mull század húszas éveinek irodalmi hangulatait. A rokokóból a romatdicizmas (még nem, mint Kenyeresmondja, a biedermeyer) felé vezelő szentimentalizmus él az Aurórában s Vörösmartyval tör az új irány felé; az Eipeldauerra és Gaál György Furkács Tamás ára épült Toltagit vagy a Szemere Pál költeményeit sem merném bieiermeyemek nevezni; a romanticizmus azonban már fölbukkan az elbeszélésekben. — Másik szerény észrevételünk, hogy Csabáréú megmondottuk volna hogy az Vörösmarty álneve. E két kis megjegyzés nem rontja örömünket, hogy ez a gazdagon illusztrált, szép kis kötet megjeleni és pompásan kelti életre a kort, amelynek tükrét akarta adni. gr. G Qyóregyházmegyei Alap Nyomdája. 14261. — Üzemvezető: Stanitz József.