Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

1-3. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. I. közlemény

2. Rómer Flóris, Sztachovics Rémig és Méry Etel cikkei már akkor jelentek meg, amikor Győr városában is megindult a tervszerű gyűjtőmunka. Ez a munka már nemcsak a feltűnőbb feliratos kövekre, hanem a mindennapi élet apró, szürke kis emlékeire is kiterjedett. Több körülmény szerencsés találkozásának volt eredménye (a nagyszabású gyűjtőmunka megindulása. Legjelentősebb tényező volt Rómer Flóris Győrött való szereplése. 1833-ben került elsőízben Győrré és tanári minőségben ekkor hat évet töltött városunkban. Olyan készültséget hozott magával, amely, utólag szemlélve is, csodálatot válthat ki belőlünk. Az akkori bencés tanárképzés megadta ugyan a régészeti és természettudományi kutatásokhoz szükséges alapot, de hogy ebből a minden várakozást felülmúló eredmény kibontakozhassék, Rómer egyéni hajlandóságára, minden iránt érdeklődő tudományszomjúságára és főként szervező képességére volt szükség. A Czinár Mórban megbámult polyhistori érdeklődés és képesség Pannonhalmán, inkább a már megszerzett ismeretek és adaíok rendszerezésében nyilvánult meg és ebben Szeder Fábián munkásságát folytatta. Rómer Flóris érdeklődése a természettudományok, a történelem és a régészet területére terjedt ki, de többlet volt nála az új adatok gyűjtésére való készség. A régészetben olyan veleszületett készség birtokában volt, amely arra képesítette, hogy a régészet bölcsőkorában kimondott Ítéletei és meghatározásai, bár egy időben azokat elvetették, újabban sorban igazolást nyernek. Rómer érdeklődését eliente a természetrajz kötötte le, de ebben az időben sem tudott érdeklődés nélkül elmenni a történelmi emlékek mellett. Első győri tartózkodása idején, amikor csak tehette, bejárta a környéket, figyelte az állat- és növényvilágot. Minthogy a szertárak akkor nagyon hiányosak voltak, tanítványait is a szabadban tanította a természetrajzra. Kirándulásain buzgó kísérője volt Ebenhöch Ferenc, az akkor még fiatal győregyházmegyei pap. Együttes útjaikon különösen a tényői dombvidéket és a Rábáig elterülő földet tanulmányozták. De mialatt növényeket gyűjtöttek az iskolai szemléltető oktatás céljaira, tanulmányozták a régi építészeti és szobrászati emlékeket is. A városban töltött órákat arra használta fel Rómer, hogy barátját a régészet és a diplomatika titkaiba beavatta. 1845-ben a pozsonyi akadémián leit a természetrajz tanára. Pozsonyban is a győri tevékenységhez hasonló irányban dolgozott, de már az La lkotás terére is lépett. A pozsonyi ligetben megalkotta a botanikus kertet. Ugyanakkor állandóan tovább képezte magát. Petényi Salamontól az ornithologiát tanulta, eljárt az orvosok és természetvizsgálók gyűléseire. Érdeklődött, hogy később ő maga is érdeklődést kelthessen. Tanult, hogy taníthasson. József nádor fia, József főherceg 1847-ben lett tanítványa a természetrajzban, s bizonyára nem