Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

1-3. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. I. közlemény

kis része volt Rómernek abban, hogy a főherceg szenvedélyes kertész lett. 1848-ban, a szabadságharc kezdetén tanítványaival együtt beállt katonának és közlegényi minőségben kezdte meg szolgálatát az utászoknál. Nevét Rómainak írta. Még a szabadsághar fol} amán századosi rangra emelkedett. Tiszti rangját épen n győri sáncmunkáknál kifejtett műszaki tevékenységével érdemelűtc meg. A Ludovica Akadémia tanárává is kinevezte a kormány, de ezt az állást sohasem foglalhatta el, mert Debrecennél az oroszok fogságába esett, és hadifogolyként került vissza Pozsonyba. A tanulóifjúsághoz intézett felhívása és » fegyveres zendülésben való részvétele « miatt nyolcévi, bilincsben töltendő várfogságra Ítélték. Bécsben, Olmützben és Josefstadtban raboskodott 1854-ig. Ezen év április 4-én nyerte vissza szabadságát. A fogságban is állandóan tanult. Mérnöki stúdiumokkal, a francia nyelv tanulásával egy időben gyakorolta a rajzolást, mintázást és később, régész korában bőven kamatoztatta tanulmányai eredményét. A főapát, felsőbb nyomásra, Bakonybélbe küldte vezekelni, de onnan hamarosan távozhatott. Először Szuborits Antal főhercegi jószágigazgatónál, majd 1856-ban Erdődy Károly gróf gyermekeinél volt nevelő. Ekkor palaeonthologiai tanulmányokra nyílt alkalma a varasdmegyei Novimarofban, a radoboji kénbányában, főként pedig Remetenicen. 1857-ben rövid időt Magyarkimlén töltött, mint helyettes plébános, de még ugyanezen évben, rövid kőszegi tartózkodás után Győrré helyezték át. A Kőszegen töltött néhány hónap elég volt neki arra, hogy átkutassa Kőszeg vidékét. Győrött aztán megkezdte azt a munkát, mely a győri természetrajzi és régészeti múzeum alapjait vetette meg. Kissé bővebben foglalkoztunk Rómer életével, mert nem lehet ránk nézve közömbös annak az embernek életefolyása, akinek nevét múzeumunk viseli. Rómer elsősorban természetrajzi múzeum létesítésén fáradozott, de nem tudott annyira egyoldalú lenni, hogy a régészeti gyűjtemény megteremtését is ne vette volna tervbe. Itt, ebben a tervben is döntő súlyú volt az Entwurf rendelkezése a szemléltető oktatás céljait szolgáló szertárak létesítéséről. Az Entwurf idevonatkozó rendelkezése ugyan eddig is megmozdulásra kényszerítette a gimnázium igazgatóságát, de nagyszabású, egységesen átgondolt és kellően szervezett munka csak Rómer Flóris fellépésével kezdődik. Míg 1802. szept. 7-én, mikor a győri gimnázium a bencések kezére került, csak egy nyúl, egy fogoly, 2 db nagyobb érem (a Budán fe

1 állított egyetem emlékérmei) és néhány ásvány volt a szertárak minden készlete, az 1852—-53. iskolai évben már 500 ásvány, 600 rovar és 400 szárított növény volt tárolva. A növénygyűjteményt Ballay Valér, a rovarokat Vidák Özséb, mindketten bencések, ajándékozták a gimnáziumnak. Ez a gyűjtemény az 1856—57.