Gálos Rezső szerk.: Győri Szemle 8. évfolyam, 1937.

1-3. szám - Lovas Elemér: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. I. közlemény

újabb leletek feljegyzésével. így történt ez Lazius gyűjtemé­nyével és feljegyzéseivel is. Clusius Károly botanikus profesz­szorról már tettünk említést. Az ő jegyzeteit viszont felhasz­nálja Gottfried Sachse (Saxius) utrechti professzor a 18. szá­zadban. Lazius jegyzeteiből merít Apianus Péter már a 16. században, ezéből meg Smetius Márton 16. századi, flandriai származású bíboros. Gruterus (1600 táján) is felhasználja La­zius, Clusius és Siglerus feljegyzéseit, de az övé meg Orclli számára nyújt adatokat. Jupp Bertalan, a humanista művelt­ségű tanító 1588-ban tanulmányozza Beck gyűjteményét, Leunc­lavius és Graevius is leírják annak egyes darabjait. Csodá­latos az az érdeklődés, mely a feliratos köveket körülveszi. Pl. a már említett Gruterus jegyzeteinek felhasználásával is­meri meg Beck gyűjteményét Henricus van der Borch, tőle veszi át az adatokat Gelenius, Geleniustól Brambachius stb. 2 ) Hosszadalmas volna felsorolni mindazok tevékenységét egész terjedelmükben, akik a győri és győrvidéki régészeti kutatásban részt vettek. Csak név szerint említjük fel Mura­toriust, ki Bonfini után dolgozott, Fabrettiust, Tolliust, Mar­siliust, Draskovichot, Károlyit, az angol Miilest, Enesseyt, Schönwisnert, Katanchichot, Janus Arrabonensist és Eckhelt. A mult század első felében Czech János győri polgármester gyűjtötte össze egyrészt az irodalomban ismert győri vonat­kozású feliratokat, másrészt magukat az akkor még feltalál­ható köveket, és azokat a régészek előtt híressé vált » Fácán­kert «-jében helyezte el. Leírásukat, kutatása eredményeit a Magyar Tudós Társaság Évkönyveinek I. évfolyamában (1852), a 314—346. lapokon foglalta össze. Rómer Flóris az Archaeolo­giai Közlöny III. kötetében a 151—166. lapokon foglalkozott velük. Közli ezeket a felíra'os köveket Sztachovics Rémig is a Fehér Ipolytól szerkesztett Győrmegye és város egyetemes leírása című munkájában a 377—383. lapokon és Méry Etel a Győri Szent Benedek-rendi kat. főgimnázium Értesítőjében. Legteljesebb és tudományos szempontból legtökéletesebb adat­közlést azonban a világhírű német régész, Mommsen Tivadar végzett a Porosz kir. Akadémia kiadásában megjelent Corpus Inscriplionum Latinarum III. kötetében. Mommsen felkutatta a fentebb felsorolt írók kéziratos és kiadott jegyzeteit, szemé­lyesen is felkereste és tanulmányozta emlékeinket. Az újabb leleteket részben munkatársai a pótkötetekben ismertették. Most új kiadást készít elő a Porosz Kir. Akadémia az összes római feliratos emlékekről. Pannónia és benne Győr feliratos köveit Alföldi András egyetemi tanár veszi új vizsgálat alá. Szeretné összes most meglevő köveinket fényképes kiadásban Kiadni, de sajnos, a magas kiadási költségek egyelőre megaka­dályozzák terve megvalósítását. Ekkora kiadásra még "a Po­rosz Kir. Akadémia pénzereje sem elégséges. 2 ) A CIL. III. kötetének pannóniai levezetése után.

Next

/
Thumbnails
Contents