Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Sólyom Andor: A bírói lelkiismeretről

A birói lelkiismeretről.*) A bibliából tudjuk, hogy az első bírói Ítéletet maga az Úristen hozta meg, amidőn a bűnös emberpárt kitiltotta a pa­radicsomból, és ha az azóta elmúlt évezredek alatt korszellem és világnézet, szokás és törvény, gyakorlat és tudomány az ítéletek lényegét és formáját ismételten átalakították is!,, s az igazságszolgáltatás kútfejét az uralkodók vagy államfők fel­ségjogában vélték megtalálhatni, a jó biró ma is érzi, hogy az igazságszolgáltatás legfőbb forrása csak Isten lehet, mert Is­ten oltja be a birákba azt, ami minden igazságos ítéletnek szülőanyja: a lelkiismeretet. A földi igazságszolgáltatásból persze mindig hiányzott és ma is hiányzik az abszolút igazság, amelynek érzékelése meghaladja a földi lények véges természetét. Az, amit az ab­szolút igazságból az agy meghatározhat: a jog, s amit a lelki­ismeret leszűrhet: a földi, az u. n. anyagi igazság. A jog alkal­mazkodik az állami és társadalmi berendezkedéshez, az anyagi igazság pedig magába öleli a méltányosságot. Igy áll elő a justum et aequum. A jog előtt meg kell hajolnia a tÖrvénytisz­teletnek, az anyagi igazság mellett pedig őrt áll a birói lelki­ismeret. A lelkiismeret szó nyelvtani elemzése útján annak meg­állapításához jutunk, hogy a lélekben megvan a képesség a jónak és rossznak felismerésére és megkülönböztetésére, ez a felismerés kell, hogy ösztönözzön a jó cselekedetekre, viszont a rossznak elkerülésére, és ugyané felismerés alapján ítéli meg a lélek a már elkövetett emberi cselekvéseket is. A lelkiisme­ret tehát felment vagy marasztal és ebben az értelemben min­den embernek legelső birája. Mert lelkiismeret minden emberben van, és ezen mit sem változtat, hogy sokan nem hallgatnak rá, vagy ügyesen el­némítják. Ebben a tágabb értelemben tehát külön birói lelki­ismeretről nem is lehetne szó, aminthogy jó biró nem is lehet más, mint az, aki egyébként is jó ember, s ha az igazság kul­tusza elsősorban a birák feladatát képezi is, az igazság kuta­tása és védelme, a saját igazának felismerése és a mások iga­zának tisztelete alapjában véve minden embernek kötelessége. S ha ennek dacára mégis akárhányszor úgynevezett külön birói lelkiismeretről beszélünk, amely alabárdos őrként áll a biró ítélőszéke mellétlt s a birói hivatás tiszta levegőjében és nehéz munkája folyamán azt a mindent legyőző akaratot fej­leszti ki a bíróban, hogy csak az igazságot keresse, úgy ennek a birói lelkiismeretnek elemeit leginkább annak az eskünek *) Részlet a győri Kisfaludy-Körben tartott székfoglaló előadásból.

Next

/
Thumbnails
Contents