Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Iványi Béla: A győri dominikánus konvent története
Trium Mariarum, 13. sanctae Catharinae virginis maioris, 14 sanctae Catharinae virginis minoris, 15. sanctae Annae Matris Mariae Mortuorum. 6 ) Ha tehát nem volt is a győri székesegyháznak egyszerre éppen negyven oltára, 7 ) mert hiszen ez esetbens vagy a templomnak kellett volna túl monstruózusnak vagy pedig az oltároknak kellett volna túlságosan összezsúfolva lenni, mégis már a középkorban több, mint húsz oltára van egyedül a székesegyháznak, úgyhogy a középkorban a városban létezett többi nyolc templom oltárait számbavesszük, alig tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az ekkori kilenc templomban és néhány kápolnában körülbelül száz oltár lehetett. 8 ) A későbbi háborús időkben természetesen Győrött a templomok száma megcsappant. A pozsonyi káptalan levéltárában van pl.: egy 17. századi Győrről készült feljegyzés, amely szerint ekkor már csak három, illetve két parochiális templom volt a városban, t. i. a Szent Adalbert prépostsági templom mellett már csak a Szent István protomartyr és Szent Benedek tiszteletére épült parochiális templomok állottak fenn, de a feljegyzés megemlíti, hogy Győrben* »sunt aliquot desertae ecclesiae«, van néhány puszta templom, 9 ) de ezek közt az egykori dominikánus templomot nem kereshetjük, mert annak ekkor már nyoma sem volt. 1554-ben Bécsben Székely Miklós királyi kapitányt szemelték ki a győri várnagyságra. Ez írásban adta elő a feltételeket, amelyekhez a várnagyság elfogadását kötötte. E feltételek hetedik pontja volt, hogy az egyházi férfiak a városban építsenek lakóházakat, s a várban csakis a király zsoldoskatonái lakjanak. A nyolcadik pontban azt kívánta Székely, hogy a fellegvárban a kathedrális, a fellegvár előterének kiszélesítése céljából rontassék le. 10 ) Székely postulatáit Bécsből kiadták véleményezés végett Sfortia Pallavicininek, aki kifejtette, hogy teljesen érthető Székely azon kívánsága, hogy a várban kanonokok és presbiterek ne lakjanak, mert jobbágyaik között, akik jórészt török alattvalók, midőn uraiknak a várba élelmiszert s más mindenfélét visznek, igen könnyen lehetnek kémek is, sőt maguk a jobbágyok is mindent könnyen kikémlelhetnek s a töröknek elárulhatnak! Kéri tehát Sfortia is, hogy a felség az egyháziakat küldje ki a várból a városba, ahol lakásra sok6 ) Teleki: A Hunyadiak kora. Xll. k. 309. 1. — Knauzl A győri főtemplom oltárai. Magyar Sión, 111. évf. 635. 1. 7 ) Károlyi Lőrinc : Speculum Jaurinensis ecclesiae, Győr, 1747. című művének 4—5. lapjain a székesegyház 40 oltárát sorolja fel Mátyás királynak egy 1486. évi oklevele nyomán. Amint láttuk, a kérdéses és számbajöhető oklevél csak 16 olyan oltárt ismer, amelyeknek külön rektoruk volt. 8 ) A mai Nagy-Győrnek aránylag nincs sokkal több temploma, mint amennyi a középkori lényegesen kisebb Győrnek volt 9 ) Knauz : Néhány sor Győrről. Magyar Sion, I. k. 793—794. 1. 10 ) Staatsarchiv, Bécs. Ungarn: Allgem. Akten 73. csomó, 1554. Vili. 22.
