Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Iványi Béla: A győri dominikánus konvent története

kai jobb házakat találhatnak vagy építhetnek, mint a várban,

11

) s ezenfelül a városban van egy elég nagy templom, amely kevés költséggel helyreállítható, s amelyben sokkal kényelmesebben elláthatják az isteni szolgálatot, mint a mostani várbeli egyházban, amely jelenleg őfelsége katonái élelmiszereivel szinte színültig meg van töltve.

12

) A várban egyébként megmaradhat a püspök provisora a maga szolgáival, hanem ha ennek valami tárgyalnivalója van a püspökség jobbágyaival, azt végezze a váron kivül.

13

) Ügylátszik Székely tervezett megbízatása feltételein, s talán éppen a 8. ponton megbukott, mert hiszen azt a » győri öreg szentegyház «-at, amelyben egykoron egy Capistranó prédikált,

14

) mégsem rombolták le, sőt 1566-ban itt őrizték néhány napig Zrinyi Miklósnak, a szigetvári hősnek Komárom felől fényes katonai pompával Győrbe hozott levágott fejét, amely itt maradt mindaddig, amig rokonai Csáktornyára nem szállították.

15

) A 16. század vége felé (1885.) Bongarsius fordult meg Győrött, s megemlíti, hogy a székesegyház egy három tornyú hatalmas építmény. Egy másik utazó, Pinxner jó száz évvel később (1693-ban) utazott Magyarországon, járt Győrött is és szerinte: » Székesegyházának nincs párja Magyarországon; belsejét számtalan kép és szobor díszíti, hét oltára és márványkövezete van, szóval valóban magasztos épület.« A 18. század elején (1717-ben) az angol Wortleyné Montagu Mária Győrön keresztül utazván, megemlíti, hogy: »A székesegyház szép és nagy, ez a város egyetlen nevezetessége. «

16

) Azonban minthogy ez alkalommal nem feladatunk a győri székesegyház történetét megírni, térjünk dolgozatunk tulajdonképpeni tárgyára, s mindenekelőtt vizsgáljuk, hogy az eddigi írók mit tudtak a győri dominikánus konvent! és templom múltjáról? Az első író, aki ezzel a témával foglalkozik, az ugyancsak dominikánus rendű Ferrari, aki először viszi bele a tudományos köztudatba, hogy Győrött 1221-ben alapították a dominikánusok magyarországi első rendházukat. Ferrari ezen állítását minden kritika nélkül átveszik a későbbi írók is. Igy ") Itt említem meg, hogy a győri vár történetét kutatók figyelmét mindeddig elkerülte egy rajz, mely a régi vár falainak külső képét ábrázolja, s melynek eredetije Modenában van l3

) A XVI században a templomot jobbadán élés- és fegyvertárnak használták, s azt Pethe Márton (1598—1605.) és Naprágyi Demeter (1607—1619.) építették át újra s helyeztették használható állapotba. Schematismus cleri almae dioecesis Jaurinensis, 1867. 16. 1. 13

) Staatsarchiv, Bécs. Ungarn: Allgem. Akten 74. csomó. 14

) Történelmi Tár, 1901. évf. 177. I. 15

) Barabás: Zrinyi Miklós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. Budapest, 1898. 11. k. 62., 64., 75. 11. — A hős feje 1566. szeptember 15 — 18. közt volt Győrben. 16

) Szamota: Régi utazások Magyarországon. Budapest, 1891. 164., 429., 489. II.