Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Iványi Béla: A győri dominikánus konvent története
végül pedig ugyancsak a városban a Szent Domonkos tiszteletére emelt dominikánus templom és konvent, amely körül elterülő temetőben állott egykor a »SS. Trium Mariae« kápolna. 4 ) A cura animarum ellátására tehát kellőszámú egyházi személyzet és megfelelő eszközök bősége állott Győr hivőinek rendelkezésére. Ne feledjük azt sem, hogy a győri várbeli székesegyház a középkorban hatalmas és monumentális építmény lehetett, amelyről meg tudjuk állapítani, hogy már a 14. században tizenkét oltára volt, nevezetesen: a boldogságos Szűz főoltára, azután a Szent Pál, Szent Péter, Szent Demeter, Szent Bereck, Szent László, Szent Balázs, Szentlélek, Szent Margit, Szent János evangélista, Keresztelő Szent János és a Szent Kereszt oltára. Ezekhez járulnak még a 15 —16. századokban a Szent Katalin, Szent Imre, Szent Jakab, Mindenszentek, Szent István király, Szent Pál apostol, 1480-ban Csupor Demeter püspök által újra megalapított Szent Demeter, Szent Tamás apostol, Szent Kálmán vértanú és végül a Szent Mihály arkangyal oltárok. Igy tehát a már meglévő 12 oltárhoz még 11 csatlakozik, úgy, hogy a középkor végén a győri székesegyházban több, mint húsz oltárt találunk. 5 ) 1486-ban (június 9-én) Hunyadi Mátyás királyunk Győrött járt és ekkor a boldogságos Szűz egyháza iránt tanúsított tiszteletből ezen székesegyház oltárrcctorainak győri házai után az adókat elengedi. Félreértések elkerülése végett fel is sorolja a székesegyház akkor létezett oltárait, amelyek a következők valának: 1. Altare sancti Stephani regis, 2. sancti Blasii martyris, 3. beâti Lucae evangélistáé, 4. beati Michaelis archangeli minoris, 5. beati Michaeli archangeli maioris, 6. beati Laurentii martyris minoris, 7. ss. Trium regum, 8. sancti Ladtslai regis, 9. ss. Fabiani et Sebastiani martyrum, 10. Omnium Sanctorum minoris, 11. Resurrectionis Domini, 12. ss. Pannonhalmi Rendtörténet. Vili. k. 569. 1. — A Héderváry-család oklevéltára, I. k. 361. 1. I. k. 162. I. — Egyháztörténelmi Emlékek a magyarországi hitújítás korából. 11. k. 139. 1. — Lukcsics Pál: A XV. századi pápák oklevelei. Budapest, 1931. I. k. 48.1. — Reiszig Ede: A János lovagok birtokviszonyai Magyarországon. Történelmi Tár, 1911. évf. 387. 1. — Az ispotályos templomot az 1566. évi nagy tűzvész pusztította el, s 1592-ban már csak romjait emlegetik. 1496-ban a ház Osvald nevü rectora a római Szent Lélek Társulat tagja lesz. Monumenta Vaticana, I. 5. k 54 1. 4 ) Lukcsics : I. m I. k 48. s ) Sopron vármegye története. Oklevéltár: I. k. 319., 435., 462. II. 189., 491—492. II. — Knauz: Monumenta ecclesiae Strigoniensis. 111. k. 652 1. — Lukcsics : I. m. I. k. 101., 183., 195. 11. — Magyar Sion, 111. évf. 244., 246., 260., 261. 11. — A Héderváry család oklevéltára. I- 425 1 — A győri káptalan magán levéltára. Cim. theca VI. No. 247., X No 838 — Romanus a Sancto Venantio. Syllabus praesulum Jaurinensium. Győr, 1822. 39. 1. - Monumenta Vaticana Hungáriáé. I 3. k. 29 , 43 , 58., 59., 255. 11. I 4. k. 468., 617. 11. — Győri tört. és régész füzetek I. k. 118 1. — Pannonhalmi Szent Benedek Rendtörténet. 111. k. 573. 1., 111. k. 723 és 760 11., VIII. k. 403., 508., 524., 558. II. — Házi Jenő: Sopron szab. kir. város története 1/1. k. 260. 1.
