Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Kuncz Jenő: Emlékezzünk Kautz Gusztávról

Emlékezzünk Kautz Gusztávról. A magyar nemzet mult századbeli nagy társadalmi és művelődési átalakulásának, megújhodásának folyamata bőségesen nyújtott és nyújt alkalmat a huszadik század nemzedékének arra, hogy hálás kegyelettel emlékezzék azokról, kik ezen hatalmas átalakulás és megújhodás nagy munkájában tevékeny részt vettek, és megünnepelje a nevükhöz fűződő százados évfordulókat. Ha pedig méltó dolog — amihez kétség nem fér — hogy az országos viszonylatban érdemeket és nevet szerzett jeleseink születésének, halálának, nagy műveiknek és alkotásaiknak százados évfordulóit az egész ország ünnepelje: valóban éppúgy méltó és igazságos, hogy kisebb területű közületek ugyancsak megemlékezzenek a maguk jeleseiről, akik társadalmi és kulturális téren kifejtett munkásságukkal maguknak hirt és nevet, szűkebb körben érvényesült működésükkel érdemeket szerezve nemzedékek háláját vivták ki, különösen, ha tevékenységükkel országos viszonylatokba közvetlenül és közvetve is bekapcsolódtak. Meggyőződésem ugyan, hogy arról a férfiúról, akire való szerény emlékezésül e néhány sort szántam, mindenesetre avatottabb toll fog minden elmondanivalót szakszerűen összeállítani és megírni, — mégis időszerűnek tartom, hogy most, mikor ezen év január 7-én mult száz éve, hogy a Gondviselés Kautz Gusztávval Győrt megajándékozta, néhány szóval áldozzak emlékének. Kautz Gusztáv életrajzi, egyéniségi adatait, valamint társadalmi szerepvivését úgy a helyi (városi), mint a várossal kapcsolatos országos politikában, valamint a városi autonómia keretében kifejtett működését bőven tárgyalják a » Győri Hirlap« 1907. évi (ha jól emlékszem) november 15. és következő számai elhalálozása alkalmából. Mégis talán nem lesz felesleges ezek kiegészítéséül az ő szorosabban vett » jogászi « életének adatait külön is csoportosítani. Éppen ezért főképpen jogászi, jogtudósi, jogtanári és igazgatói munkásságát kívánom röviden jellemezni. Előrebocsátva, hogy 1836. január 7-én született s így 1936. január 7-én volt születésének centennáriuma, érdemes tudni, hogy iskoláit (elemi, gimnáziumi és jogakadémiai tanulmányait) Győrött végezte s 1859. december 21 a pesti egyetemen jogi doktorrá avatták; előszeretettel űzött tanulmányai az államtudományok; 1861-ben március 4-én szülővárosa, Győr aljegyzővé választja; 1862. április 29-én Győr vármegye főjegyzője lett s egyúttal ugyanott törvényszéki szavazóbíró; 1864. máj. 1. ügyvédi oklevelet nyer; majd 1867. május 30. Győr város választja meg főjegyzőjének, de még ugyanezen évben, szeptember 16-án a visszaállított győri kir. jogakadémiához