Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Kuncz Jenő: Emlékezzünk Kautz Gusztávról
kinevezték helyettes tanárrá (igazgató lett dr. Hajnik Imre); 1869. nov. 30. egyetemi magántanári képesítést nyert; 1870. június 28. a győri kir. jogakadémián rendkívüli, majd 1871ben rendes tanár, végül 1872. április havában, 36 éves korában (Hajnik távoztával) az intézet igazgatójává nevezték ki s az is maradt az intézet utolsó tanévének 1892-ben történt befejezéséig. Ebben az intézetben fejtette ki húsz éven át mint igazgató és 25 éven át, mint a jogbölcsészet és büntetőjog kiváló előadói képességgel megáldott tanára, jogásznevelő nagyszerű tevékenységét; igaz, hogy munkatársai (akik közül csak néhányat, mint Sági Gyulát, Lukács Lászlót, Pisztory Mórt, Hajnik Imrét, Katona Mórt, Timon Ákost említem) ugyancsak segítettek. Kautz Gusztávnak, az Akadémia szinvonalat magasra emelni és fenntartani, hisz rövid időn belül majdnem mind a budapesti Tudományegyetem évtizedeken át működő nagynevű tanárai lettek. Mint igazgatót s mint előadó tanárt, de úgy is mint censort, elsősorban kiváló szaktudás, előkelő tapintat, tantárgyainak végtelen szeretete, hatalmas, á feltétlen meggyőzés erejével ható előadóképessége s a jogtudomány minden ágában való óriási tájékozottság jellemezte; mindezek felett pedig ragyogva uralkodott az ő arany szíve. Ezt az utóbbi mondást azonban ne értse félre senki! Az ő arany szívének minden egyéb igazgatói, és tanári, valamint jogtudósi kiváló kvalitásai felett való uralkodása nem azt jelenti, hogy elnézett volna minden hibát, eriment, vagy pláne tudatlanságot és készülctlenséget; — nem! Nem ezt jelenti, hanem jelenti azt a nagynagy szeretetet, amellyel intézetén, katedráján, tantárgyain s az ő jogászain csüngött s amely utóbbi ösztönös érzése sarkalta két nagy hézagpótló munkájának, u. m. 1873-ban »A magyar büntetőjog és eljárás tankönyve « és 1881-ben »A magyar büntetőjog tankönyve « cimű munkáinak megírására és kiadására (ez utóbbi 1883-ban még egy kiadást ért, amikor a cim ilyképpen bővült: A magyar büntetőjog rendszeres tankönyve). Egyébként közismert jó szive nemcsak a szegényebb sorsú jogászok anyagi segélyezésére ösztönözte, amit a legnagyobb titokban eszközölt; de számtalan szűkölködő, úgynevezett szemérmes szegény állandó és rendszeres támogatásában nyilvánult meg, igen gyakran erőin felül is! A mult század derekán, saját tanulmányai közben, valamint később a 70-es évek elején a katedrán és vizsgálatokon egyaránt érezte hiányát olyan tankönyvnek, amely az akkor egyébként elsőrangú és kitűnő magyar büntetőjogi tudományos munkák mellett biztos kalauza legyen a jogtanuló ifjúságnak a magyar büntetőjog és eljárás labirintusában, mely bizony akkor úgyszólván az egész magyar corpus jurison keresztül kanyargott. Könyvet akart adni és adott is kezükbe, hogy könnyedén és mégis alaposan készülhessen a jogász a
