Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban II.
ban Villányi Szaniszló kitűnő forrásmunkájának Győr-vár és iwos-nak a középkori vár birtoklási viszonyait illető részét teljtartalmulag közlöm. (9—11 lap.) Győr-város e külön területrészeit név szerint elősorolja az 1518-ki adórovás. 24 } Magát Győr várát ezen adórovásban nem látjuk külön feltüntetve s így valószínűleg nem is esett adórovás alá, vagy Király-földéhez számíttatott; különben fekvésénél fogva szorosabb értelemben vett Győr-város fogalmához tartozik. Esze rint 1518-ban Győr-város következő területrészekből állott: 1. A régi Győr-vár, mely ismét két külön részre oszlott; egyik a) a várkastély, máskép belső- vagy püspökvár (arx, inneres Schloss); a győri megyéspüspökök ősi székhelye, mely a »külsö vártól teljesen el vala különítve«. b) A külső-vár (castrum, castellum, äusseres Schloss) azaz a mai káptalandomb, melynek területe 1447, vagyis a regedéi szerződés óta, szintén püspöki hatóság alá tartozott Ágoston győri püspök s a káptalan e szerződés értelmében a várat és várost 3000 írtért visszaváltotta Frigyes császártóL Ugyanezen évi Szent Iván napján kelt oklevélben a püspök és káptalana bizonyítják, hogy Frigyestől a várat és várost átvették s kötelezik magukat, hogy azt László király részére (t. i. mint annak párthívei) fenntartják. 25 ) A külső-vár birtokjogi kérdésének eldöntését egyébiránt megnehezíti a »Castrum« szó vegyes és következetlen használata; mert ez alatt majd az egész város, majd csakis a külső- vagy belső-várat értik okleveleink. Igy Zsigmond király, midőn 1403-ban amnesztiát hirdet, levelében megígéri, hogy a lefoglalt jószágokat és \ árakat, többek közt a Stibor vajda és Gara által elfoglalt győri castrumot is visszaadja az egyháznak; 2 '') holott egy 1404ben kelt s Beumarku Péter adományát (ki Gyüdszentpéter nevü birtokát a pannonhalmi monostornak adta) megerősítő oklevelében őt királyi polgárnak (civis noster) mondja. 27 ) 1381-ben Győr két főrészből állott, t. i. királyi, vagyis a király birtokában (portio regia) levőből s Káptalan-Győr területéből. 28 ) A királyt illető területrész vagyis a külső-vár s az úgynevezett » Királyföld « vagy már 1447 előtt, vagy az 1447-iki megváltás alapján jutott a püspökség birtokába. Az előbbire a sokat szenvedett püspöki levéltár csonka tartalma nem szolgáltat bizonyítékot, mindamellett alig tévedünk, ha magából a visszaváltás fényéből azt következtetjük, hogy valamint akáp2i ) Budapesti orsz. levélt. Dica T. XIX. Comit. Jauriensis. 25 ) Fejér: C. D. T. X. vol. III. p. 138. Gf. Teleky: Hunyadiak kora, X. k. 205—207. 1. Chmel Material. 1. 3. f. 239. Kollár: Anoal. Vind. 11. 1292. Horváth M.: Magyarország tört. III. k. 19. 1. 26 ) Corpus Juris T. I. P. 175. 1751. kiad. 27 ) Pannonh. ltár. lib. reg. p. 500. 28 ) Pannonh. ltár. lib. r. p. 2519. caps. 55. lit. LI, Az oklevél azonban hiányzik a capsából.
