Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban II.
talán, úgy Ágoston püspök is nem pusztán a belső-vár, hanem a városnak őt illető területrésze cimén járult a váltságösszeg lefizetéséhez. Csekély számú okleveleink 1404 óta többé nem emlékeznek a győri királyi polgárokról s így valószínű, hogy Győrnek úgynevezett Királyföldje már Zsigmond idejében jutott a püspökség földesúri hatósága alá. 1449-ben a város egy részét püspöki városnak mondja egy oklevél, melynek külön bírája és esküdtjei vannak. 29 ) Magára a külső várra nézve azonban a későbbi időkből is vannak ellentétes adataink, melyek annak (püspöki) birtokjogát némileg homályossá teszik. Így pl. Mátyás király 1459-ben meghagyja győri kapitányainak, hogy a pozsonyi foglyokat bocsássák szabadon. 30 ) Lehetséges, hogy a győri püspök — mint egyúttal főispán — ez állásánál fogva gyakorolt hatósági jogot az egész vár területe fölött; mert csak így magyarázhatjuk, hogy koronkint a királyok is vetettek bele őrséget s neveztek ki kapitányokat. A megyei alispánok sokszor egyúttal győri várnagyok is; ilyenek voltak pl. 1494 és 1496-ban Horváth Antal és Nagy Ambrus. 31 ) Annyi kétségtelen, hogy Győr vára a 16. század elején époly püspöki várként szerepel, mint akár Pécs, Eger vagy Veszprém. Újlaki Ferenc választott győri püspök a miatt tesz óvást a pozsonyi káptalan előtt, hogy a Bakich Pál kezében levő győri castrumot (melyet I. Ferdinánd korában zálog fejében adott át Bakichnak a püspöki javakkal együtt), mint püspöki székhelyet minden tartozékaival köteles volna visszaadni, mert azt Ferdinánd király (1537) neki adományozta; Bakich azonban királyi parancs dacára sem engedte át. 32 ) És azóta a győri püspököknek székvárosuk területén eddigelé gyakorolt birtok- és hatósági joga lassankint megszűnik, miként egyéb magán- és püspöki várak, úgy Győr is a király kezére megy át s ismét országos várossá leszen. 33 ) Pfannl Jenő. Jegyzetek. I. Forrásmunkák: Dr. August v. Essenwein: Die Kriegsbaukunsl. 188:). Bárczay Oszkár: A hadügy fejlődése. 1895. Cs. Sebestyén Károly: A szegedi vár legrégibb története 1926. Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori vára 1928. Dr. Pataky Vidor: Az egri vár élete. 1934. Rados Jenő: Magyar kastélyok. 1931. Varjú Elemér: Magyar várak. 1932. 29 ) Gvőri kápt. m. ltár. 7. cs. 18. sz. Ráth K. : Győri Közlöny 1864. 80. sz. 30 ) Gf. Teleky id. m. X, 625—626. I. 31 ) Ráth K.: Győri Közlöny 1864. 17. sz. 32 ) Czech rendezetlen iratai közt a M. T. Akad. kézirattárában. 33 ) V.o. Salamon F.: Magyarország a török hódítás korában. 127—129.1.
