Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban II.

rony, nyugati sarkával kb. 3, az északival 5 m.-nyire előbbre ugorva a falsikból. Bejárata már a püspöki palota falán kivül feküdt, tehát már nem tartozott ennek védelmi rendszeréhez. E torony mind a püspöki palota északi oldalának, mind a várfal egy kb. 37 m.-es szakaszának oldalazására szolgált. Miután a püspöki palota falai itt visszahajtottak, a tornyot csak 3 m.-nyire állították ki a falsikból, de jobb hatás kedvéért északi sarkát már kijebb kellett építeni, mert a fal innen derékszögben folytatódott. Az egyenes falszakaszt derékszögű törés zárta le és 3 külső támpillérrel volt megerősítve. Ez az elrendezés gótikus korra vall. Itt következett a második ötszögletü torony, melynek alapterülete 10x8 m. volt. Belőle egyrészt a támpilléres szakasz, másrészt a csatlakozó várfal volt végig lőhető. Ez utóbbi 42 m.-es egyenes után gyengén megtörve további 26 m. után sarkot képezett. A törési ponton kivül pillér állott. Innen két éles törés után a harmadik torony következett. E felszakasz hossza 32 m. A torony ötszögü volt és már kelet felé nézett, méreteiben az előzővel egyezhetett. (Fig. 8.) Egy 1445-ből származó fölvallásból itt Dunára néző kapu állapítható meg. A metszetek, melyeken már csak romjait láthatjuk, arra engednek következtetni, hogy ez a kapu egy nagyobb négyszögletű toronyból nyilt. Előtte a várárokban kőhid állott, két oldalán pedig falnyomok látszanak. Az egész elrendezése nagyon hasonlít a Friesach városkapuhoz, mely főbb részeiben még a 14. századból származik. Itt egy magasabb négyszögű toronyhoz egy alacsonyabb volt hozzáépítve s ennek felvonó hídja képezte az összeköttetést a várárok kőhidjával. A toronyban hullórács és kapuszárnyak szolgáltak az elzárásra. Mindkét toronynak sisakja volt, a magasabbikon előugró faerkély, az alacsonyabban körülfutó vivófolyosó. A friesachi és a győri kapu romjaikban annyira hasonlítanak, hogy nem lehet nagy a tévedésünk, ha Győr várának u. n. » Dunakapu « tornyát a friesachival egyezőnek gondoljuk. (Fig. 9.) A várfalak további menete Győr szab. kir. város mérnöki hivatalának l:1000-es alaprajzából még ma is megállapítható. A mai Kovács Pál- (Tejfölös-köz) és a Király-utca északi oldalán álló házak elődei a váron kivül állottak s a régi várfalak tövébe épültek, mig a hátsó szomszéd házak már fenn vannak a Káptalandombon, bejáratuk is onnan van. Tehát kétségtelen, hogy ez utcák házsorainak hátsó fala a várfal mentén húzódott s ebből következtethetünk a várfalak fekvésére is. A tornyok helye ma már pontosan nem állapítható meg, de számuk több metszetből ismeretes, s így helyük a fentebb említett lőtávolságokból is meghatározható. A kaputoronytól délre húzódó fal 30 m.-re megtörik; ezen a törési ponton 18 m.-re jó féltestével a falsikból kiugró kerek torony állott. Tőle 40 m.-re ugyancsak kerek torony következeti, köztük a fal homorodó törést mutat. E torony egyben