Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban II.

saroktorony is volt, mert innen a várfalak nyugat felé fordultak. A most következő szakasz rekonstrukciója ütközik a legnagyobb nehézségbe, mert a fennmaradt ábrák semmi támpontot nem nyújtanak. A saroktoronytól kb. 40 m.-nyire ujabb torony volt. Az Aginelli-féle terven (Fig. 4.) ezen a környéken egy nagyobb négyszögletes torony alaprajzát találjuk, falainak iránya észak-déli, illetőleg kelet-nyugati. Szélessége kb. 12 m., Fig. 9. A friesachi városkapu. Előtte kőhid, a várfalak felőli végen fa felvonóhiddal. (Rekonstrukció.) falvastagsága 4—4l/

2 m., tehát aránytalanul nagy. Ugyanezen a helyen a mai Baross-utra néző lépcsőköz első fordulójánál, meg ma is egy beépített torony maradványa s már az újkori várostoronyhoz tartozott, mely valószínűleg a régi torony helyébe épült. Zénói D. metszetén ugyancsak egy nagyobb négyszögű tornyot látunk ezen a helyen kúpos tetővel és vivófolyosóval. Tőle nyugatra egy másik kisebb, ugyancsak négyszögletű, de tetőnélküli torony romja látható s ezek előtt fut a várfal, melynek e két torony tövében szintén két rondellája van. E szerint a két négyszögű tornyok már a Káptalandomb nivó-