Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.
Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban II.
Eddig elég tiszta képet alkothattunk a püspöki palotáról a 15. század végén, kivéve a külső falnak a várfalhoz csatlakozó pontjától egész a régi palota déli sarkáig eső terület kiképzéséig; ennek alakjáról semmiféle adatunk nincs. A püspöki palota egy önmagában zárt várkastély volt, melynek falai meredeken estek az övező Rába folyó felé erős pillérekkel támogatott falakkal, melyek még 8 m. magasságban is még 1 m. vastagok voltak. A külső várfalak a mai helyzetből Ítélve legalább 10 m. magasak lehettek, megmászásuk, még ha a falon védők sem állottak, alig volt lehetséges. A püspöki palota még a középkor végén is impozáns épülettömb lehetett. A partról feltörő hatalmas falak, melyeket kerek és szögletes tornyok szakítottak meg, a falakon körülfutó cseréptetős vívófolyosók, a palota falának széles sikja, melyeket csúcsíves ablakok és lőrések tarkítottak, a kiugró védőerkélyek és ezen kőtömegből előtörő hatalmas kaputorony merész sisakjával, lőréseivel és erkélyeivel fenséges, egyben azonban tiszteletet parancsoló látvány lehetett a kívülről érkező szemlélőnek s méltó lakhelye volt az egész vidék püspökének és fejedelmi vendégeinek. 15. A püspöki palota lábainál terült el a külső vár, az akkori Győr városa, melyet magas falak és vizes árok öveztek, ennek vizét pedig a Rába táplálta. A külső várfalak kerülete kb. 620 m. volt, a város területe pedig 30 ezer m 2 . E két adatot egymással összevetve átlagban egy méter várfalra 48 1 / í m 2 lakóterület esik, mely arány a vár előnyös alakja mellett szól. Ez az elméleti számítás úgy értelmezendő, hogy 48 1 / 2 m 2nyi városterületen lakóknak csak egy harcost kellett a lakóterületüket védő falakra kiállítani, tehát az összlakosságnak csak kis hányaddal kellett harcolnia. Győr városának a 15. század végén két kapuja 21 ) s valószínűleg 6 szögletes és 5 kerek tornya volt. Ezt a fennmaradt képek és feljegyzések alapján elég biztonsággal meg is állapíthatjuk. A falak méreteiről adatunk nincs s analógiákra építve a falak vastagságát, 2 1 / 2 —2.8 m.-nek vehetjük. 22 ) Ez volt általában a középkori várfalak mérete. Miután az egész város akkor a Káptalandombon állott s a várfalak ennek lábánál húzódtak, annak relativ magasságából következtethetünk a falakéra is, mely átlagban 10 méterre tehető. A várfalakon, azok tetején kb. 2 m. magas és 0.9 m. vastag mellvédnek kellett húzódni. Ezt koronázta a fából készült cserépfedeles védőfolyosó, mely egyrészt védte a falkoronát az idő viszontagságai ellen, másrészt oltalmat nyújtott a várfalakon álló védőknek is. Ezek 21 ) Villányi: „Győr-vár és város". 33. lap. 22 ) Nincs kizárva, ha a püspöki palota északkeleti sarkától a kertben leásnának, e várfalak alapjaira bukkannának.
