Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Pfannl Jenő: A győri vár a középkorban II.

Itt már 1 méterrel a kastélybástya szintje alatt vagyunk. — A quader-kőfal, melybe a lőrés vágva van, 0.8 m. vastag. A lőrés maga 1 méternyire van az alatta lévő kőlépcsőtől és magassága 0.6 m. Közvetlenül a lőrés mellett a kőfal ma át van törve, ott egy mély, fölfalazott kutakna található. Ügy az áttörés, mint az egész kutakna téglafalazása ujabbkori építkezés, valószínűleg már a 16. század végén készült és semmi köze a középkori várhoz. (Fig. 6.) További 10 lépcsőfok után a folyosó egy 3.4 x 2.0 m. területű és 3.7 m. magas gót keresztboltozatu csarnokba vezet (E), mely kincstartó, vagy menhely lehetett. Lippart József még 1860-ban korát a 14. századra vezeti vissza s szerinte "'»mert az egész összenyomott körte-tagozat régebb kort jelez, az ék és vállköveken látható lombozat művezete és kivitele minden tétova nélkül az első (14.) feltev colni. (Fig. 7.) A helyiség északi falán bontás találhatók és így ki nem mutatható, lása. De kétséget nem szenved, hogy Fig. 6. Lépcsős folyosó a győri püspökvar északi oldalán. (14. század.) A bal felső sarokban lőrés látható. A középen és jobb oldalon levő' téglafalazas újkori. A jobb felső sarokban gótikus oszlop éS gyámkŐ. 'Dobos felvétele.) és mellett késztet hares ujabb falazás nyomai hogy volt-e valami nyia helyiségnek eredetileg Fig. 7. Faragott gyámkő a győri püspökvár gótikus keresztboltozatu csarnokában a 14. századból. (Dobos felvétele)