Valló István szerk.: Győri Szemle 7. évfolyam, 1936.

Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után

vetettek véget életének, mint látni fogjuk. De végzetén már nem segíthetett volna semmi sem. Eltengődhetett volna akár még egy évtizedig is, hiszen Raul példája megmutatta, hogy előkelő vendégek szerepeltetésével lehetett még egy kis életet hazudni, egy kis erőt önteni az elaggott német múzsa elmeszesedő ereibe. De lássuk a polémiát, a német szinészet halálharangját. Egy ismeretlen jzr. polgár tollat ragadott megtámadott felekezete érdekében a Győri Közlöny június 11.-i számában. Azt mondja, hogy nem csuda, ha a zsidók nem pártolják a magyar színészeket. Ezek nem egy alkalommal ütnek »bizonyos« felekezeten. A június 14-iki szám a zsidó elemi iskolát vádolja vele, hogy közönséget nevel a német színháznak', mert német nyelven tanítja a hittant. (!) Október 29-én a Győri Közlöny ismét a német szinészet ellen fordul. A jövőre nem szabad német társulatot a színházba ereszteni. Avval is érvel B., a cikkíró, hogy a magyar szinészet »tavval« rosszul ment, a német pedig telt erszénnyel távozott el. A német szinészet kárt csinál. Ha a németek valamely újdonságot bemutatnak, a magyarok már nem számíthatnak telt házra, mert hiszen a darab »elveszte az újdonság kecset«, tehát vonzóerejét. Győr magyar város, mint Berlin német, vagy Paris francia. Csak magyar szinészet kell itten. B. cikkíróval szemben Stef. veszi védelembe a német szinészetet a nov. 5.-i számban. Nem kell félni a német szinészettől. Erős lábon áll a győri magyarság; ha néhány hétig itt van is a német, nem árt. Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. A magyar különösen rá van utalva több nyelvet megtanulni, már pedig a német nyelv megtanulására jó iskola a német szinház. »Vagy talán, aki németül is beszél, nem lehet jó hazafi?« Sz. szerint Z>.-nek fáj, hogy jól ment Raul dolga. Miért nem jói? Mert világhírű egyéniségek szerepeltek itten. Itt volt Buska, Baumeister, Sonnenthal, Lewinsky, Knaack Tewele, megannyi csillaga a bécsi színpadnak. »Uyeneket nem mindennap lehet egy kis város színpadán látni.« Ne gyűlöljük az idegeneket! Cseppet sem aggod a mas. ha jövőre is hozzánk jönnek a németek, mi azért magyarok maradunk. November 8-án B. felel 52.-nek Se hideg, se meleg cimmel. Mételynek nevezi a német szinészetet. Ifjúságunk romlott. Kinek köszönhetjük? Az ő Szép Helénájuk, Szép Galatheájuk, táncuk! és modoruk a színpadon többet ártott a magyar művészetnek és erkölcsnek, mint ártott hajdan a török', a tatár a nemzetnek. Nyelvet az iskolában, nem a színházban kell tanulni. Győr magyar város/ A német szinészet miatt mondják, hogy Győr német város. »Pedig ezt irták rólunk a színészek közlönyének

1 utolsó számában is!« Ez ellen tiltakoznunk kell! El a németekkel ! Csak magyar színészeknek szabad a szinházat kiad'ni. Nyelvében él a nemzet! Felesleges megmondani, hogy ő.-nek nem volt igaza, amikor a német szinészet nyakába varrja az erkölcsi romlás sárgafoltját, hiszen a magyar szinészet egy cséppel sem volt szemérmetesebb a németnél, a fennmaradt magyar műsorok így mutatják. Ezt B. is